A Magyar Királyi Kúria épülete 1949-ig volt a legfelső bírói fórum székhelye, ekkor szüntette meg Rákosi Mátyás az épület igazságügyi funkcióját. 1972 óta az épület a Néprajzi Múzeumnak ad otthont, egyharmadát pedig a Politikatörténeti Intézet foglalja el. A miniszterelnök egy évvel ezelőtt jelentette be, hogy az épületbe visszahelyezné a Kúriát. „Az a fajta szimbolikus elrendezés, ami a Kossuth téren van, Washingtonban is visszaköszön. Annak, hogy a Kúria ebben az eredeti épületben működjék, ennek egy nagyon komoly szimbolikus jelentősége van” – nyilatkozta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke.
A Kúria elnöke úgy számol: legkorábban 2018-ra tudnak visszaköltözni. A munkálatok előkészítésére a kormány már tavaly elkülönített 50 millió forintot. „Jelenleg a felmérések és a feltárások folynak. Tisztába kell jönnünk azzal, hogy statikailag és egyéb szempontból mennyire felel meg az épület a bíróság funkcióinak. Ezt követően a tervek elkészítésére kerül sor. A konkrét kivitelezés és a költözés időpontja az igazságszolgáltatásban és a bíróságon kívül álló szempontokon múlik. Többek között azon, hogy a Néprajzi Múzeum kiköltözése mikor oldható meg egy új múzeumi épületben” – közölte Darák Péter elnök.
A néprajzi gyűjtemény a Városligetbe tervezett Múzeumi Negyedben kapna új épületet. Az intézmény főigazgatója híradónknak azt mondta: még zajlanak a felmérések arról, mennyiből és milyen módszerrel oldják meg a több millió kiállított tárgy mozgatását és szállítását.
A ma még felújításra váró tárgyalóteremben akár már jövőre is tartanának nagyobb jelentőségű pereket és szakmai fórumokat. Ez maradt meg egyedüliként az eredeti formájában a Kúria 120 évvel ezelőtt épült palotájából.
