Farkas Józsefék nyolc gyermekükkel élnek egy újpalotai lakásban. A férfi korábban építőmunkásként dolgozott, de már évek óta nincs állása. Alkalmi munkákból van némi bevételük, amelyből csak élelemre és a gyerekek iskoláztatására telik. Évek óta nem tudják fizetni a lakbért és a rezsit: mára több mint egymillió forintos tartozást halmoztak fel. Ha nem fizetnek, egy hónapon belül kilakoltatja őket az önkormányzat.
„Országos szinten azt tapasztaljuk ezekben a hetekben, hónapokban, hogy a kilakoltatások 60 százaléka közüzemidíj-hátralékosokból tevődik össze, a maradék 40 százalék a devizahitelesekből. Ezek több ezres számok” – nyilatkozta a Hír TV-nek Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum elnöke.
A bajba jutott devizahitelesek a Kúria múlt heti döntése után sem könnyebbülhettek meg teljesen. A legfelsőbb bírói fórum ugyan semmisnek mondott ki egy hitelszerződést, miután a bank anélkül emelte meg az általa alkalmazott árfolyamrést, hogy ezt a szerződésben előzetesen feltüntette volna, de magát a hitelkonstrukciót nem szüntette meg a testület. „A Kúriának minden ilyen kérdést jogi szempontból kell vizsgálnia, és nem találkozott olyan felülvizsgálati üggyel, ahol az egész konstrukcióról kellett volna ítéletet mondania” – mondta a Hír TV Magyarország élőben című műsorában Darák Péter Kúria-elnök a héten.
A hasonlóan járt devizahitelesek egyéni eljárásban kérhetik bankjukat adósságuk pontos kiszámítására. Mivel ez akár hónapokig is elhúzódhat, a pénzügyi jogok biztosa a végrehajtások, így a kilakoltatások átmeneti felfüggesztését kérte. Erről Doubravszky György levelet is írt a Kúriának, a Magyar Közjegyzői és a Végrehajtó Kamarának is. A kormány pedig még ősszel beterjeszti azt a törvényjavaslatot, hogy a végrehajtókat ne minden esetben a bíróság jelölje ki, hanem szabadon is meg lehessen őket választani.
