1038 - Szent István király Szűz Mária oltalmába ajánlja a koronát és az országot
István 997-ben örökölte meg a nagyfejedelemséget apjától, Géza fejedelemtől. Ekkor még csak a Dunántúl Balatontól északra eső területei felett volt hatalma, a magyar szállásterületek feletti címét és jogát az uralkodásra fegyverrel kellett biztosítania. Ennek érdekében német-római császári és pápai támogatással 1000-1001 fordulóján királlyá koronáztatta magát – vagy 1000 karácsonyán, vagy 1001. január 1-én.
Szent Móric lándzsájának másolatát III. Ottó német-római császártól, koronáját pedig II. Szilveszter pápától kapta meg. Országegyesítő harcai során, 997 körül elsőként Koppány dél-dunántúli vezérrel, a nagyfejedelmi cím követelőjével számolt le, még a megkoronázása előtt.
Ezután a magyar törzsi területeket vagy fegyveresen számolta fel – például Gyula erdélyi fejedelemségét 1002-1003 körül; Keán vajda dél-magyarországi fejedelemségét 1008-1009 körül; Ajtony Maros-Tisza körüli fejedelemségét pedig 1028 körül - vagy politikai-diplomáciai úton vonta királyi hatalma alá.
Például Aba Sámuel Mátra környéki fejedelemsége házasság révén került hatalmába. Ezzel egyesítette az addig csak laza szövetséget alkotó magyar törzsi szállásterületeket.
ISTVÁN URALKODÁSÁNAK VÉGÉRE EGY KÖZÉPKORI MÉRCÉVEL MÉRVE MODERN ÁLLAMOT HOZOTT LÉTRE,
amely a mohácsi csatavesztésig képes volt függetlenségét megtartani, azonban 1031-ben az örökség - még a szent király uralkodása alatt - veszélybe került, mert Imre herceg, István egyetlen addig életben maradt fia vadászbalesetben életét vesztette.
Mivel a király nem bízott közelebbi rokonaiban, így örökösévé Orseolo Pétert tette meg Vazullal és Szár Lászlóval szemben. Vazult megvakíttatta, fiait pedig száműzte. A történelmi hagyomány szerint az utód nélkül maradt király a halála előtti napon, 1038. augusztus 14 - én Székesfehérváron Szűz Mária oltalmába ajánlotta a koronát és az országot.
ENNEK EMLÉKÉRE UTAL AZ ORSZÁG KÖZÉPKORBAN MEGHONOSODOTT LATIN ELNEVEZÉSE, A REGNUM MARIANUM,
vagyis Mária országa. István 1038. augusztus 15-én bekövetkezett halála után a trónutódlás kérdése és a kereszténység elfogadása még belharcokhoz vezetett, illetve a Magyar Királyság függetlenségének a kérdése is napirenden maradt a 11-12. században. Életműve azonban maradandónak bizonyult, amit Magyarország több mint egy évezredes fennállása bizonyít.
1068 - Szent László legendája és a kerlési csata
László 1040 körül született a későbbi I. Béla király harmadik fiaként. Testvérei Lampert és Géza (a leendő I. Géza király) voltak. A testvérek életének korai szakaszát az unokatestvérükkel, Salamonnal való konfliktus határozta meg, aki I. András király fia volt.
Viszonyukat először 1064-ben igyekeztek rendezni. Lampert ekkorra már meghalt, Géza pedig - trónörökösként való elfogadásának fejében - megkapta a tágabban vett Erdélyt, mint hercegi uradalmat.
Origo.hu/ Hír TV
