2020. április 9.,
csütörtök, Erhard napja

Horváth Zita: A puding próbája az evés

Hír TV

2018. október 17., szerda 06:30, frissítve: szerda 08:28

A nemzetközi piacon is versenyképes egyetemeket szeretne a kormány, miközben az ellenzék szerint egyre több diák szorul ki a felsőoktatásból. Vendégünk Horváth Zita a területért helyettes államtitkár, aki azt mondja: továbbra is az egyik legjobb befektetés a diploma.

Májusi hír, hogy tovább romlott a magyar egyetemek besorolása a Times Higher Education (THE) minden évben kiadott, felsőoktatási intézményeket rangsoroló listáján. Az elmúlt évben a Semmelweis Egyetem végzett a legmagasabb helyen, 4 helyet javítva 65.-ről a 61. helyre lépett. Egyúttal ez az egyetlen magyar intézmény, amely az összesített világranglistán is helyet kapott. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2018-ban épphogy felfért a legjobb 200 intézmény közé, míg a Debreceni Egyetem és a Corvinus Egyetem már csupán a 300-as listán kaptak helyet, azonban nem tudjuk pontosan hol, mert a THE listáján csak az első kétszáznál adják meg a pontos helyezést.

Égető tehát a magyar felsőoktatás átalakítása és hatékonyabbá tétele, ezért is határozta el a kormány, hogy a negatív trenden fordítva a nemzetközi piacon is versenyképes egyetemeket szeretne létrehozni, ehhez pedig kísérleti projektnek a Corvinust választotta. Az ellenzék szerint azonban egyre több diák szorul ki a felsőoktatásból. A héten a témában elhangzott parlamenti felszólalások többségében is bújtatott tandíjról és az esélyegyenlőség csorbulásáról beszéltek az ellenzék szónokai. A Magyarország élőben vendége, Horváth Zita helyettes államtitkár azt mondja: továbbra is az egyik legjobb befektetés a diploma.

Az államtitkár asszony elmondta, hogy ha a munkapiaci értéket nézzük, akkor a felsőoktatás versenyképes és jó befektetés, hisz gyakorlatilag nem beszélhetünk diplomás munkanélküliségről hazánkban. Néhány hónap alatt - apró különbségektől eltekintve - jól el lehet helyezkedni a fiataloknak. Közel 32 ezer külföldi diák is tanul hazánkban, csupán az orvosképzésben ez a szám 10 ezer. Kijelenthetjük: érdemes hazánkban tanulni. Eddig is tett lépéseket a kormány, így 2014-ben fokozatos stratégiaváltás történt, melyben az EU-s átlag szerinti 30-32 százalékos diplomás arányt céloztunk meg. Ez ma pár százalékkal marad már csak el ettől hazánkban. Fontos célkitűzés, hogy a területek súlyát is átszabják, olyan képzési kutatási stratégiákat dolgozzanak ki, hogy azok a társadalmi és gazdasági elvárásokhoz közvetlenül kapcsolódhassanak és a piac felszívja a diplomásokat. Az agrárium, a gazdaságtudomány az orvosi és egészségtudományi terület fejlesztése kielenten fontos a kormánynak - mondta el az államtitkár. Állami és EU-s forrásokkal a műszaki és természettudományi valamint a pedagógusképzés fejlsztése is megkezdődött.

A Corvinus Modell célja az, hogy a kormány megvizsgálja, hogyan tehető hatékonyabbá a magyar felsőoktatás. Az államtitkár figyelmeztetett: a Corvinus-modell pilot projekt, és korántsem tervezik ezt kiterjeszteni a felsőoktatás egészére. A kísérlet célja, hogy növeljék a Corvinus Egyetem versenyképességét. A puding próbája az evés – mondta Horváth Zita. Első lépésben a fenntartói jogok először a Fejlesztési Minisztériumhoz, végül egy Alapítványhoz fognak kerülni. Az elsődleges cél, hogy külföldi hallgatók arányát növeljék, ehhez pedig fontos a rugalmas működés. fontos, hogy a mindennapi működés nehézségeit, pontosabban az azt lassító tényezőket kiküszöböljék. Az alapítványi fenntartás és üzemeltetés szabadabb gazdálkodást tesz ugyanis lehetővé. Ez a modell igazából kísérlet, és a rövidtávú cél, hogy a Corvinus is bekerüljön a Top 200 egyetem fenti listájába. Az alapítványi kezelés ehhez egy gyors működést tesz lehetővé. 

A félelmek és kritikák azonban arról szólnak, hogy ezáltal az ingyenes felsőoktatás megszűnhet, főleg ha kiterjesztik ezt a többi állami egyetemre is. Ezt a gyakran hangoztatott vádat cáfolva Horváth Zita kijelentette: ha jelenleg nézzük a közel 283 ezer hallgatót, akkor láthatjuk, hogy ezeknek 59 százaléka vesz részt államilag támogatott képzésben, 40% már ma is költségtérítéses. A Corvinus-modellben 40-50% az előirányzott aránya azoknak a hallgatóknak, akik olyan alapítványi ösztöndíjban tanulhatnak, melyben az alapítvány fizeti a költségeiket, így számukra de facto ingyenes marad a képzés. A gazdaságtudomány vonzó terület - jegyezte meg az államtitkár asszony. Megerősítette, hogy a Corvinus-modell eleve egy pilot projekt a gazdaságtudományi képzés az ország többi egyetemén a korábbi rendszerben fog tovább működni. Az idő dönti el, hogy ez a modell hogy működik. – mondta.

Megjegyezte azt is, hogy az egész intézményrendszerre ezt a modellt eleve kivitelezhetetlen lenne átvinni, az eltérő területek más és más megítélést alá kell, hogy kerüljenek. Földi Kovács Andrea végezetül megemlítette, miszerint a HÖOK kifogásolta, hogy az ösztöndíjak nem változtak érdemben. Válaszában kifejtette, hogy a tárgyalások eredményeként már idén 40%-kal nőtt a szociális ösztöndíjak száma, és ezt ki fogja terjeszteni a kormány egy-két hónapon belül a tanulmányi ösztöndíjakra is. 

Tekintse meg a teljes beszélgetést!