2012-ben 70 ezer volt, most 28 ezer a kórházi várólistán lévő betegek száma száma. Ellenzéki vádak szerint azonban ezek az adatok nem sokat jelentenek. Természetesen egy nap is sok, ha valaki műtétre vár, de az államtitkár asszony szerint nagyon sok munka és pénz, összesen 26 milliárd forint összeg van abban, hogy ez az eredmény megszülethetett. Idén a kormány 6 milliárd forinttal számol a várólisták csökkentésére.
Földi-Kovács Andrea műsorvezető azon felvetésére, miszerint egy orvos a napokban közzétette, hogy nem igaz az az állítás, amelyek Kásler Miklós megfogalmazott, hogy nem stimmelnek az adatok a nyilvántartásban szereplő várólistahosszokkal, Horváth Ildikó úgy reagált röviden, hogy „aki ezt mondja, az vagy hazudik, vagy direkt rosszat akar, Kásler miniszter úr pontos adatokat közölt.” Az államtitkár szerint lehetséges, hogy az említett orvos vagy a tervezett adatokat tekintette meg, vagy akár olyan beavatkozásokra is számokat, amelyek nem része a kötelező várólistának.
Nyugat-Európához képest, ahova 16 ország ad be adatokat önkéntesen, az erős középmezőnybe tartozunk. Vannak egyes országok, amelyek jobbak, mások rosszabbul állnak egyes témákban. Így például a várakozás átlagosan 45 nap nálunk, a lengyeleknél 400 nap. Az egyes műtétekre várakozás ideje is eltérő, egy térdprotézisre 126, egy szürke hályog műtétre 8 nap a várakozás. Norvégia adatai például rosszabbak e téren, jegyezte meg az államtitkár.
Magyarországon a beteg választhat magának intézményt, ezáltal a műtétek akár gyorsíthatóak is, valamint az, hogy érdekelté vált a kórház a várakozás csökkentésében motiválttá teszi az intézményeket. Az év végétől kötelező a legközelebbi időpontra betenni a várakozó beteget, a fele a tényleges várakozási időnek ugyanis tervezett várakozás
– számolt be Horváth Ildikó.
Az államtitkár szerint a magyar egészségügy elég műtétet tud elvégezni, ez 190 ezer műtétet jelent. A gyakorta ismételt vádakkal szemben az aneszteziológusokból sem érzékelhető hiány. Sok esetben egy-egy altatóorvos több intézményben is dolgozik, ami nekik többletbevételt is jelent. Az államtitkár szerint ugyanakkor az igaz, hogy a magánegészségügy szeretné elszívni az altatóorvosokat az állami ellátásból.
Az általános mutatók – minden ellenkező állítással szemben – javulnak. Idén 5000-rel több orvos van a rendszerben, mint korábban és a számuk nő. Az orvostanhallgató képzés létszáma másfélszeresére nőtt, 1000-ről 1500-ra, és a végzettek a magyar egészségügyben helyezkednek el, ez a szám 50 százalék volt korábban
– számolt be az adatokról Horváth Ildikó.
Kásler Miklós miniszter úr nemzeti egészségügyi programja az öt leggyakoribb betegségtípusban akar szervezetten előlépést elérni. A komplex népegészségügyi program a megelőzésre is figyelmet fordít, míg a budapesti szuperkórházakra 700 milliárdot költ az állam. A legfontosabb, hogy az emberek tovább éljenek, és a betegség felismerésének ideje is rövidüljön, az emberek minél hamarabb menjenek el orvoshoz és ne túl későn, amikor már nem lehet rajtuk segíteni
– zárta mondandóját az államtitkár.
Tekintse meg a teljes beszélgetést:
