Február 26-án tette le esküjét az új köztársasági elnök a parlamentben. Az Országgyűlés 134 igen szavazattal választotta államfővé Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság addigi elnökét.
Az Országgyűlés előtt mondott beszédében azt mondta, a kölcsönös meghallgatás és megértés révén szeretne bizalmat építeni. A megválasztott államfő hozzátette, munkája során átláthatóságra fog törekedni.
Köztársasági elnökként is az alaptörvény által meghatározott keretek között, az ott definiált hatáskörökben, az alaptörvény értékrendje szerint, elveimhez hűen jogászként kívánok működni. Bizonyos hatáskörökben, például a kitüntetések, kegyelmezés a lehető legszélesebb transzparencia biztosításának a híve vagyok. A nehézségekkel küzdők, az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültek vagy magukról gondoskodni nem képesek, a szenvedők, az idős, a beteg, a magányos emberek mindig számíthatnak figyelmemre és támogatásomra
– hangsúlyozta a köztársasági elnök.
Sulyok Tamás diplomáját a szegedi egyetemen szerezte, ahol később alkotmányjogot is oktatott. 2014 szeptemberében lett az Alkotmánybíróság tagja, 2015-ben pedig a testület elnökhelyettese, egy évvel később pedig az országgyűlés annak elnökének választotta.
Sulyok Tamás a rendszerváltás után a hetedik köztársasági elnök. 1989-ben Szűrös Mátyás lett átmenetileg hazánk államfője, őt a következő évben Göncz Árpád követte, aki tíz éven keresztül látta el feladatát. 2000-ben Mádl Ferenc, 2005-ben pedig Sólyom László lett a köztársasági elnök. 2010-ben Schmitt Pált választották meg államfőnek, ő azonban két évvel később lemondott, átmenetileg ebben az esetben a házelnök, Kövér László vette át a feladatát. Ezután Áder János lett a államfő két cikluson keresztül, őt követte Novák Katalin.
A megválasztott köztársasági elnök március 5-én, kedden lépett hivatalba, addig Kövér László házelnök látta el az államfői feladatokat.
