Emlékezetes, az uniós forrásokat jogállamisági kritériumokhoz kötő, úgynevezett kondicionalitás-rendeletet Magyarország és Lengyelország tavaly tavasszal támadta meg az uniós bíróságon, mondván: az önmagában összeegyeztethetetlen az uniós joggal, megkerüli az EU alapszerződéseit, ráadásul a jogbiztonság elve ellen is vét.
A balliberális többségű Európai Parlament (EP) nyomására az uniós bírói fórum gyorsítottan tárgyalja a magyar és lengyel keresetet. A perben az illetékes főtanácsnok, Campos Sánchez-Bordona véleményét tavaly decemberben ismertették. Ebben a magyar és lengyel kereset elutasítását kérte a bíráktól, arra hivatkozva, hogy a jogállamisági rendeletet megfelelő jogalapon fogadták el, az összeegyeztethető az EUSZ 7. cikkével, és tiszteletben tartja a jogbiztonság elvét.
A főtanácsnok véleménye általában irányadó a későbbi ítéletre nézve, de nem minden esetben.
Varga Judit igazságügyi miniszter korábban kritikus volt a főtanácsnoki indítvánnyal kapcsolatban. „Olyan pontok is szerepelnek az indokolásában, amelyek egyenesen lopakodó hatáskörbővítést sejtetnek. Kimondja továbbá, hogy a jogállamiság fogalmának önálló jelentése van az uniós jogrendben, és nem lehet a tagállamok nemzeti jogára hagyni annak körülhatárolását. Ez a jogtudomány mai állása szerint egész egyszerűen nem igaz” – rögzítette az igazságügyi miniszter, elmondva azt is, hogy a szakvélemény nem feltétlenül irányadó az ítéletre.
Magyar Nemzet
