A dokumentumokat ismertetve a miniszter egyebek mellett felidézte, Magyarország csatlakozott ahhoz az európai uniós elváráshoz, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet. A megvalósításhoz azonban ismerni kell a pontos jogszabályi, technológiai és finanszírozási környezetet - jelezte a kormány álláspontját Palkovics László.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által elvégzett számítások alapján
Magyarországon a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez mintegy 50 ezer milliárd forintra van szükség.
Ezt nem csak uniós támogatásokból, és főleg nem az állampolgároktól várják, a költségekből a legnagyobb szennyezőknek jelentős részt kell vállalniuk - mondta a miniszter. Hozzátette, hogy a magyar álláspont szerint az atomenergia része a klímaproblémák megoldásának.
A miniszter kitért arra is, hogy a tárca az év végéig kidolgozza a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát.
"Nyilván nem lepődnek meg, amikor én arról beszélek, hogy a Paks II. az nem és hogy a Paks II, az atomenergia az igazából nem klímabarát megoldás." - mondta el Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke.
Palkovics László válaszában azt mondta: a párizsi klímacsúcson is elismerték, hogy
az atomenergia nélkül a kitűzött, 2050-es célokat nem lehet elérni.
A Greenpeace szakértője viszont azt kifogásolta, hogy a kormány nem zárta még be a széntüzelésű Mátrai Erőművet.
A szakminiszter válaszában azt mondta: a Mátrai Erőművet nem lehet egyik napról a másikra bezárni, mivel Magyarország villamosenergia ellátásának csaknem egyharmadát biztosítja, ráadásul 1200 embernek ad munkát. A WWF Magyarország igazgatója pedig a stratégia biomassza felhasználási arányát kritizálta, a Természetvédők Szövetségének programvezetője arra vár választ, hogyan szorítja vissza a kormány a lakossági szennyezést.
Kaderják Péter, az innovációs és technológiai minisztérium államtitkára szerint ennek a programnak a kidolgozása folyamatban van.
Az államtitkár hozzátette:
Magyarország 1990-től 32 százalékkal csökkentette a szén-dioxid kibocsátását, miközben az uniós átlag csak 23 százalék.
MTI/Hír TV
