Palkovics László elmondta, hogy több mint nyolcezer autóbusz fut ma Magyarországon, ennek jelentős része, több mint hatezer a közösségi közlekedésben, városokban vagy városközi forgalomban. A következő időszakban szeretnék ezeket az autóbuszokat modern járművekre cserélni. Ezért a kormány intenzív egyeztetéseket folytat a magyar buszgyártókkal, és ezeken kiderült, hogy sem a gyártókapacitás, sem az autóbusz-technológia nem akadálya a hazai igények kielégítésének - tette hozzá.
A miniszter a technológiaváltás nagyon fontos elemének nevezte, hogy a 25 ezer főnél nagyobb lélekszámú városokban három év múlva már csak olyan buszokat helyeznének üzembe, amelyek elektromos meghajtásúak, környezetkímélők vagy bizonyos feltételek mellett gázhajtásúak, de semmiképpen sem dízelmotorral hajtottak.
Széles Gábor az Ikarus vállalatcsoport elnöke kiemelte: az Ikarus nagyon jókor érezte meg, hogy komoly technológiaváltás várható a buszgyártásban, s előtérbe kerülnek az elektromos hajtásláncok, mert már most rendelkeznek ilyen autóbusszal. Megemlítette, hogy Kína egyik legnagyobb cégével közösen fejlesztett elektromos járművük egy feltöltéssel 250 kilométer megtételére képes, amely tudomásuk szerint egyedülálló a világon.
A cégvezető elmondta, hogy arról is tárgyalnak a miniszterrel, milyen irányba fejlesszék az elektromos buszukat, illetve tájékoztatja arról, mely fejlesztési feladatokat tudják bevállalni nem csak a saját maguk, hanem más hazai autóbuszgyártók számára is. Jelezte: már most dolgoznak azon, hogy a 250 kilométeres, elektromos hatótávot legalább 800-ra növeljék.
Vargha Tamás, a térség fideszes országgyűlési képviselője örömének adott hangot, hogy sok év után újra komoly buszgyártás van Székesfehérváron. Hozzáfűzte, az Ikarus arra is kész, hogy a hat év alatt szükséges hatezer busz legyártásából aktívan kivegye a részét.
Palkovics László a sajtóeseményen azt is közölte, hogy megvalósíthatósági tanulmány készül az M1-es autópályából leágazó 13-as és 81-es, továbbá a 63-as főút kétszer kétsávosra alakítására a meglévő nyomvonalakon, így létrejönne egy településeket elkerülő gyorsforgalmi összeköttetés az M1-es és a szintén előkészítés alatt álló M8-as autópálya között. Megjegyezte, hogy az előkészítő munka most kezdődik, s része annak a 3200 milliárd forintos útfejlesztési programnak, amit a kormány nemrégiben elindított.
A tárcavezető kitért arra is, hogy a programnak három alapelve van: minden gyorsforgalmi útnak el kell érnie a határokig, a megyei jogú városok között autópálya vagy autóút biztosítja az összeköttetést, illetve a gyorsforgalmi úthálózatnak bármely településről harminc perc alatt elérhetőnek kell lennie. Utóbbihoz kapcsolódik az M8-as tervezése és építése, valamint az M9-es autópálya későbbi fejlesztése.
Palkovics László hangsúlyozta, hogy az elkövetkező hat évben ezen útfejlesztések jelentős része meg fog valósulni.
Cser-Palkovics András polgármester (Fidesz) az MTI kérdésére elmondta: az elmúlt hónapokban több egyeztetés volt a kormánnyal az útfejlesztésről. Úgy vélte, a folyamat a részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével elindult, később ebből lesznek engedélyek, majd kezdődhet az útépítés.
Megemlítette, hogy az előzetes tervek szerint Székesfehérvár és Szabadbattyán között készülne egy lehajtó az M7-es autópályáról, amely becsatlakozna a várost nyugatról elkerülő útba, tehermentesítve ezzel a 63-as főút és az autópálya csomópontját. Továbbá tervben van a 8-as főút és az elkerülő út körforgalmi csomópontjának tehermentesítése is egy új útcsatlakozás építésével.
MTI
