Most az édesanyák és az édesapák nevében szögeznék le néhány dolgot.
Először azt, hogy bármiféle toleranciának, a másság elfogadásának, a sokszínűség dicséretének, a megértésnek és a diszkriminációmentességnek a határa bennünk ott húzódik, ameddig – visszaélve mindezzel – valaki meg nem környékezi a tizennyolc év alatti gyermekeinket. Nem érdekel, hogy az ábécé melyik betűjét sajátította ki az illető a szexuális problémái megjelölésére, mint ahogy az sem, pedofil, efebofil vagy kutyafil. El a kezekkel a gyerekeinktől!
A másik, hogy mára nagyon elegünk lett azokból a csúsztatásokból, hazugságokból, amelyek segítségével világszerte igyekszik lejáratni a kilóra megvett, korrupt gazemberekből álló hazai és nemzetközi baloldal a nemzeti kormány családpolitikáját és az ezzel szoros összefüggésben megalkotott gyermekvédelmi törvényt. Otromba hazugság, hogy a pedofiltörvénynek is nevezett jogszabály az LMBTQ-közösség ellen jött volna létre. Szándékos megtévesztés azzal vádolni a törvényalkotót, hogy összemossa a pedofíliát és a homoszexualitást, növelvén ezzel a homofób gyűlöletet az elnyomott szexuális kisebbséggel szemben. Egy szülőnek teljesen mindegy, hogy a gyermekét aljas szándékkal zaklató felnőtt homo- vagy heteroszexuális.
Így aztán a törvény betűjének és szellemének is egy az üzenete: el a kezekkel a gyermekeinktől!
A harmadik, hogy egyáltalán nem elégszünk meg a törvény megalkotásával, hanem követeljük a betartását és a betartatását is. Ki az oktatási intézményekből mindenkivel, aki megszegi a gyermekvédelmi törvény rendelkezéseit, ellene agitál, netán kifejezetten a megsértésére buzdít! Azonnal váltsanak le minden igazgatót, aki annyira alkalmatlan, hogy nem veszi észre a pedofilok, az erőszakosan agitáló vagy a sunyi LMBTQ- és genderpropagandisták benyomulását az általa vezetett intézménybe, azokról nem is beszélve, akik szándékosan meghívják őket. Ellenállásra és hatékony védekezésre van szükség, ugyanis a baj óriási, már a közeljövő is rendkívül fenyegető. Vegyük észre, hogy épp a minap csatlakozott többek között Belgium és Luxemburg az Európai Bizottság oldalán az Európai Unió Bíróságához benyújtott keresethez, amelyben kötelezettségszegést akarnak megállapítani a gyermekvédelmi törvény miatt. Az ítéletet is borítékolni lehet abban az unióban, amelynek parlamentje arról hozott határozatot, hogy a férfiak is szülhetnek. Mivel azonban ezt a törvényt Magyarország nem törli el a kedvükért akkor sem, ha a fejük tetejére állnak, Brüsszelben újabb lehetőséget kreálnak maguknak a zsarolásunkra, a vegzálásunkra, a tönkretételünkre.
Nyugaton már a szülőt büntetik, ha bele mer szólni kiskorú gyermeke nemváltó szándékaiba,
és hamarosan eljön a pillanat, amikor kivonják a pedofíliát a büntethető tevékenységek köréből, hogy az önzés korának gyökértelen aberráltjai minél szabadabbnak érezhessék magukat, miközben egy életre tönkreteszik kiskorú áldozataikat.
Végül tegyük tisztába, mi történt a Krúdy Gyula Angol–Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola pedagógiai asszisztensével, aki kiváltotta a fenti, meglehetősen határozott állásfoglalást. Nem azért rúgták ki, mert homoszexuális, nem is azért, mert egyik élharcosa a kormányellenes tanártüntetéseknek. A sorsát az pecsételte meg, hogy cinikus jogászkodással fűszerezve még kérkedett is azzal, hogy megrontott egy kiskorút. Azt hiszi az ostoba, hogy elhárítja a felelősségét azzal, ha érdektelen véleménynek titulálja megvetésünket a tetteiről. De jó, ha tudja, a magyar szülőket nem hatja meg, milyen csűrés-csavarással mentegeti undorító viselkedését. Vegye ő is tudomásul: el a kezekkel a gyerekeinktől!
