Mandiner: Csák János részben arra hivatkozva mondott le miniszteri posztjáról a választási ciklus közepén, hogy a négy évre tervezett munkát sikerült két év alatt elvégeznie. Ennyire rendben vannak az ön által megörökölt területek?
Hankó Balázs: Ha egy miniszter minden rá bízott területtel elégedett, érdemes átadnia a stafétát másnak, hiszen elvégezte feladatát. Én csak most kezdtem a munkát, és számos jobbítási lehetőséget látok, ezek megvalósításán fogok dolgozni. A kinevezésemet követően nagy hangsúlyt helyeztem arra, hogy valamennyi „új területem” – azaz a kultúra és a családügy – meghatározó szereplőivel egyeztessek, és átfogó helyzetképet kapjak tőlük. Csák miniszter úr sok eredményt ért el, de úgy érezte, a területet másnak kell menedzselnie és tartósan sikerre vinnie. Én az ő munkáját szeretném folytatni, természetesen a saját hangsúlyaimmal, feladat pedig akad bőven.
Meg kellett győznie Orbán Viktornak, hogy elvállalja a tárca vezetését?
Az európai parlamenti választást megelőző héten megbeszélésre hívott a miniszterelnök, akkor még nem sejtettem, milyen céllal. Megkérdezte a véleményemet arról, milyen feladatokat látok az elkövetkező években a felsőoktatás, a szakképzés, az innováció területén, majd hirtelen fordulattal áttértünk a kultúrára és a családügyre. Pár nappal később ismét volt egy találkozónk, és ott felkérést kaptam a tárca vezetésére. Egy ilyen megtisztelő felkérésre a nemzet szolgálata iránti elkötelezettséggel igent kell mondani. A kormányfő útravalóul csak annyit mondott: „Innentől kezdve ön a kapus, ne feledje, nem kaphat gólt!” A család és a barátok meg is ajándékoztak egy aláírással teli kapuskesztyűvel, amelyen ez a tételmondat szerepel. (Nevet) De ahogy akkor a miniszterelnök úrnak is mondtam, ha nem kapunk gólt, az még csak iksz, gólokat is kell rúgni!
A tudomány területéről érkezve miért gondolta úgy, hogy érdemes belevágni a politikába?
A politika a közösség szolgálata, és ez bennem már a kezdetek óta erősen megvolt, egyetemistaként, oktatóként és kutatóként is. Régi emlék, de anno még hallgatóként a Balatonon míg a többiek strandoltak, szakmai anyagokat olvastam, és javaslatokat fogalmaztam meg arról, hogyan lehetne megújítani a gyógyszerészképzést, és közelebb vinni a mindennapi gyakorlathoz. Azért az arányokra figyeltem, mert amikor a labda előkerült a vízben, már ott voltam. Tulajdonképpen ez a közösség javát kereső fókusz az, ami aztán főgyógyszerészként, rektorhelyettesként, majd miniszteri biztosként, államtitkárként is vezetett. És ha jól meggondoljuk, a modellváltás is arról szól, hogy az egyetemeket kössük össze a gyakorlati élettel, hiszen nem önmagukért valók. A motivációm lényege semmit nem változik azzal, hogy miniszter lettem.
Ezt hozza magával a személyes életéből is?
Az ember nem önmagáért való, szabad akarattal, közösségi létre vagyunk teremtve. Ez teszi lehetővé, hogy nap mint nap, ha kell, újrakezdve, kiálljunk az értékek mellett. Olyan értékek mellett, mint a hitünk, a nemzetünk, a családunk. A család visszajelzése elengedhetetlen. Négy gyermekünkből a legidősebb már egyetemista, a második most nyert felvételt, kettőjük pedig gimnazista. Így folyamatosan kapjuk otthon is a visszajelzéseket a gyermekeinktől és a barátaiktól. Ráadásul a feleségem a gyógyszerészi diplomája mellé készül megszerezni a kémiatanári képesítést is, így első kézből szerzem az információkat azokról a területekről, amelyekért immár miniszterként felelősséggel tartozom.
A felmérések szerint a fiatalok zöme nem éppen kormánypárti. Kap otthon is efféle kritikát?
Gödöllőn erős katolikus egyházi közösséghez tartozunk, rengeteg a program, sok a család. És igen: a fiatalabbak bizony fogalmaznak meg olykor kritikákat, s fontos, hogy ezekre érdemi válaszaink legyenek. Kétségtelen, rengeteget tettünk a családok és a fiatalok támogatásáért, ez azonban egy dinamikus együttműködés, hiszen minden generáció más és más szempontok alapján látja a saját életét, és ahhoz, hogy érdemi támogatást tudjunk nyújtani, folyamatos párbeszédben kell lennünk. Lehetőségekben és nem kötelezettségekben gondolkozunk, hogy ki mihez kezd ezzel, az a saját döntése, szabad akarata.
Kezdjük a családpolitikával. A miniszterelnök Tusnádfürdőn elismerte, hogy elakadtak a demográfiai hanyatlás kezelésében: egy éve csökken a születésszám, sosem született még olyan kevés gyerek egy hónap alatt Magyarországon, mint 2024 júniusában, holott a kormány évek óta próbálja elősegíteni a gyermekvállalást. Mi lehet ennek az oka?
Először is fontos tisztázni: a kormány politikájának üzenete, hogy a családalapítás értékvállalást is jelent, nekünk pedig az a célunk, hogy az anyagi biztonság megteremtéséhez minden lehetőséget megadjunk. Idézzük fel, 2010-ben milyen körülmények között kezdődött el a kormányzás! A baloldal regnálása alatt a gyermekes családok a megszorítások első célpontjai voltak, magas volt a munkanélküliség, az országot kiárusították. Az első Orbán-kormány családtámogatásait a baloldal eltörölte. A kétezres évek végére a családok elszegényedtek, beszakadt a demográfia, a termékenységi arányszám 1,23 volt. Ha ez nem változik, akkor 178 ezerrel kevesebb gyermek született volna ez évig. Ehelyett Európában egyedülálló fordulatot sikerült elérnünk, s ez annak a körülbelül harminc családpolitikai intézkedésünknek köszönhető, amelyet még a háború okozta nehéz gazdasági helyzetben is fenntartunk. 3300 milliárd forintot fordítunk családtámogatásra, amely három fő körbe sorolható. Az első azon intézkedéseket fogja egybe, amelyek célja, hogy több pénz maradjon a családoknál, és lehetőleg minél hamarabb szülessen meg az első gyermek. Többek között e célból indítottuk el a babaváró támogatást, amelyet 250 ezren vettek fel. S egy adat az eredményességről: több mint 150 ezer családban 210 ezer „babavárós” gyermek született. Idesorolható még a hölgyek esetében a diákhitel elengedése, valamint a harminc év alatti édesanyák személyi jövedelemadó-kedvezménye. A másik meghatározó irány, hogy adócsökkentések és adómentesség formájában támogatjuk a családosokat. Idetartozik a családi adókedvezmények sora, a csed 100, a gyed, továbbá az is, hogy hároméves korig otthon lehet maradni a gyermekkel, valamint a gyed extra, de az ingyenes tankönyvhöz jutás és az ingyenes gyermekétkeztetés is. A harmadik terület az otthonteremtést elősegítő támogatások köre. A csoknak köszönhetően 250 ezren jutottak lakáshoz, házhoz, vagy újították fel otthonukat. Emellett segítjük az édesanyák munkába való visszatérését: megdupláztuk, 66 ezerre növeltük a bölcsődei férőhelyek számát, és rugalmasabbá tettük a visszatérés mikéntjét. 2010-hez képest 14 százalékkal emelkedett a hölgyek visszacsatlakozása a munkába. Ezek az intézkedések az eltelt időszakban fordulatot hoztak, ehhez jött még idén a csok plusz, amelyet már 7 ezren vettek fel, a babaváró esetében a 11 millió forintra emelt felvehető kölcsön, illetve a falusi csok, amely a vidéki fiatalok otthonteremtési lehetőségeit alapozza meg.
A teljes cikket a Mandiner.hu-n olvashatják.
