Korábban nem látott várakozás előzi meg az idei aratást a világ országaiban, az orosz–ukrán háború miatt Ukrajnában ragadt gabonakészletek miatt ugyanis félő, hogy élelmezési válság alakulhat ki egyes térségekben. Ugyanakkor míg számos országban egyre több termékből jelentkezett hiány a boltokban, hazánkban senkinek nem kell attól tartania, hogy nem jut elegendő élelmiszer a fogyasztók ellátására.
Gabonafronton kifejezetten jól állunk, a legrosszabb terméseredmények esetén is bőven elegendő mennyiség terem az országban a hazai szükségletek kielégítésére.
Az elmúlt években átlagosan ötmillió tonna búzát takarítottak be a gazdálkodók, míg kukoricából 6,5 és nyolcmillió tonna között mozgott az átlagtermés. Hogy az idén mekkora mennyiség kerülhet a magtárakba, egyelőre korai lenne megmondani. Bár néhány helyen már megkezdték a gazdák a betakarítást, az aratás – az őszi árpa betakarításával – országos szinten csak a jövő héten kezdődik meg, míg az őszi búzára július elején kerül majd sor.
– A napokban Szarvas környékén már megkezdték a termelők az őszi árpa és az őszi búza betakarítását, az eredmények azonban nem túl biztatók. A térségben súlyos aszályproblémák jelentkeztek az idén, a téli és a tavaszi csapadék hiánya miatt alacsony hozamok várhatók – hívta fel a Magyar Nemzet figyelmét Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.A várható terméseredményekkel kapcsolatban egyelőre nagy a bizonytalanság, kiemelkedő hozamokat az idén biztosan nem fognak elérni a hazai szántóföldi növénytermesztők. Az aszály ugyanis nagyon megnehezítette ebben az évben a termelők dolgát, ráadásul az előttünk álló napokban várható forróság is tovább ronthatja a termésátlagokat. A legrosszabb helyzetben az alföldi gazdák vannak, ott komoly terméskiesés is elképzelhető, míg a Dunántúlon kedvezőbbek a kilátások.
A múlt év végén és a tavaszi időszakban jelentkező csapadékhiány azonban nem csak az őszi vetésű növényekre volt negatív hatással. Az aszályt a tavaszi vetésű napraforgó és kukorica is megsínylette. Bár az ország egyes területei közt jelentős eltérések mutatkoznak, a növények állapota több helyen elmarad az elvárt szinttől. Azt azonban Petőházi Tamás szerint egyelőre korai lenne megbecsülni, hogy ez milyen hatással lesz az országos terméseredményekre.
A bizonytalanság ugyanakkor nemcsak a termésmennyiség, hanem az árak oldalán is jelentkezik. Ahogyan arról korábban lapunk is beszámolt, a gabonapiac még soha korábban nem volt ennyire labilis, mint most.
Az már szintén borítékolható, hogy az idén rekordárak mellett kezdődhet meg az aratás. Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a takarmánybúza tonnánkénti átlagára jelenleg megközelíti a 140 ezer forintot, míg az árpa ára 120 ezer forintos magasságba emelkedett. Bár a gabona hagyományosan az aratás idején a legolcsóbb, s az idő előrehaladtával egyre emelkedik az ára, az idén azonban minden eddiginél többet kell majd fizetni az új terményért. Erre a feldolgozóipar is készül, a malmoknak ugyanakkor nagyon nem mindegy, hogy végül milyen áron tudják feltölteni a raktáraikat alapanyaggal. Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára szerint az orosz–ukrán háború kirobbanása óta olyannyira kiszámíthatatlanná vált a piac, hogy lehetetlen előre tervezni. Az azonban biztos, hogy a malomiparnak bármilyen áron meg kell vásárolnia az idei búzát, a készleteik ugyanis vészesen fogytán vannak.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)
