A Gyurcsány-kormány idején titkosíthatták a kémper alapjául szolgáló nemzetbiztonsági jelentéseket, amelyek azonnali nyilvánosságra hozatalát most a teljes magyar baloldal követeli. A Magyar Nemzet értesülése szerint a dokumentumok minősítését a büntetőügy egyik vádlottja, Galambos Lajos rendelte el a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori főigazgatójaként. Az ügyben első fokon elítélt Szilvásy György mellett továbbra is kiáll az MSZP és a Demokratikus Koalíció. Bajnai Gordon viszont azt állítja, ma már nem emlékszik az ügy részleteire.
„…Magyarországnak, még ennek a diktatúrának, ennek a velejéig rohadt rezsimnek is lehetnek államtitkai…” – De nem a Szilvásy-ügy, amit a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja államtitok mögé bújtatott koncepciós pernek tart. Vadai Ágnes szerint azért, mert így akarja leplezni a nyilvánosságot a Fidesz-kormány. A Gyurcsány–Bajnai-kabinetek egykori honvédelmi államtitkára, illetve a nemzetbiztonsági bizottság volt szocialista tagja és későbbi elnöke azt állítja: csak egyszer, 2010-ben hallott a kémügyről. Arról is tud, hogy több ország – köztük Oroszország – titkosszolgálata járt Magyarországon a kormányzásuk ideje alatt és végzett hivatalos tevékenységet.
„Nem kívánok részt venni semmilyen olyan párbeszédben, aminek a vége olyan, a jelenlegi rezsim szerinti bármilyen titoksértés lehet, aminek a következményét nyilván nem ön fogja viselni – fogalmazott Vadai Ágnes. – Éppen ezért azt javaslom majd a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, hogy az összes ilyen ezzel kapcsolatos dokumentumot hozzák nyilvánosságra, beleértve természetesen azoknak a személyeknek a neveit, rendfokozatát, jelenlegi munkahelyét, akik ebben a koncepciós perben részt vettek, az aljától a tetejéig, mindenkiét, hogy lássuk, kik azok, akik ebben szerepet vállalnak” – közölte a DK elnökségi tagja.
Galambos minősíthette államtitokká
A Heti Válasz információi szerint a 2006-os választások után orosz különítmény vizsgálta át az NBH munkatársait. Ennek célja az lehetett, hogy a megszerzett információkkal Oroszország meghatározó befolyást szerezzen a nemzetbiztonsági védelem alatt álló Molban. A Magyar Nemzet pedig arról ír: Galambos Lajos, az NBH egykori főigazgatója minősíthette államtitokká azokat az államellenes bűncselekményekről tanúskodó belső jelentéseket, amelyek a kémper alapjául szolgáltak. A Galambos hivatali ideje alatt történt esetről, utódja, Laborc Sándor is tudott, de nem tett semmit a feltárás érdekében. Ezért került ő is a vádlottak padjára. Az iratokat még a Gyurcsány-kormány idején 80 évre titkosították, most pedig épp a baloldal sürgeti azok nyilvánosságra hozását.
„…Mi érdeke van? A demokrácia és a jogállam érdeke…” – Az MSZP-be tavaly belépett Braun Róbert, aki először Medgyessy Péter, majd pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnökök mellett dolgozott tanácsadóként, azt állítja: a szocialisták nem szeretnék fenntartani a kémügy titkosítását. – Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy minden ezzel kapcsolatos információ nyilvánosságra kerüljön, mi is és így természetesen a közvélemény is világosan láthassa, hogy mi történt – fogalmazott az MSZP monori szervezetének elnöke.
Megy a sakkparti
„Nem tudom, hogy mi motiválja egyébként az MSZP-t. Ezt tőlük kéne megkérdezni. Nyilván megy a sakkparti, ki kire mit tud ráhúzni, valószínűleg van valami információ, amit ők szeretnének a nyilvánosság elé kihozni, nem tudom” – mondta Jávor Benedek, az Együtt–PM választási szövetség társelnöke. Az MSZP szövetségesének számító Bajnai-párt PM-es társelnöke azt állítja: nem ismeri a kémügy részleteit, akárcsak Bajnai Gordon volt miniszterelnök.
„Azt nyugodtan mondhatom, hogy se 2006-ban, se 2007-ben, se 2008-ban nekem fogalmam ezekről az ügyekről természetesen nem volt, nincs közöm hozzá, amiket Ön emleget – közölte Bajnai Gordon. – De hogy ez a per miről szól, azt a mai napig nem tudjuk, tehát amire Ön hivatkozik, azt nem tudjuk, hogy egyáltalán erről szólt ez a per, hiszen minden titkos” – mondta az Együtt–PM választási szövetség társelnöke.
A kémügy évtizedekre titkosított iratait jövő hétfőn rendkívüli ülésen ismerhetik meg a nemzetbiztonsági bizottság tagjai.
Nemzeti érdek a kémügy titkosítása, ezért nem lehet az iratokat nyilvánosságra hozni – mondta a Hír TV Magyarország élőben című műsorában Darák Péter.
