György László közölte: ennek érdekében a kormány megduplázta az egyetemek finanszírozását, megerősítették a szakképzési rendszert, 30 százalékkal növelték a szakképzésben dolgozó oktatók bérét, ösztönözték a felnőttképzést és a gyakorlati szakmai képzést, illetve a következő időszakban 2700 milliárd forint jut a felsőoktatás fejlesztésére.
A tanácskozást abból az alkalomból rendezték meg, hogy Magyarország részt vesz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Programjában (PIAAC). Ebben a felnőttek mindennapi életben és a munkavégzés során használt alapkompetenciáit mérik fel, így a szövegértést, az olvasás- és számoláskészséget, valamint a problémamegoldó képességet információtechnológiai környezetben.
György László hangsúlyozta, hogy a program a tudás alapú társadalom megteremtésének céljához illeszkedik. A megvalósítása segít abban, hogy Magyarországot a közepes jövedelmű országok "csapdájából kimentsük" és a fejlett országok táborába vezessük - hangoztatta.
Hozzátette, a projekt segít abban, hogy a képzési rendszer kínálati oldalának reformja után megismerjék a keresleti oldalt, vagyis a munkavállalók ambícióit és felkészültségét. Ugyanis - folytatta - csak akkor lehet a munkavállalók számára megfelelő képzéseket, szakképzést és felsőoktatási képzést kínálni, ha felmérjük a képesség- és tudásszintjüket.
Különösen fontos ez a jelenlegi gazdasági válság idején, amikor a munkaerőpiac átalakulásával kell számolnunk - közölte az államtitkár.
Arról is szólt, hogy folyik a munkaerőpiaci szereplőknél képződő adatokat összegyűjtő és analizáló munkaerőpiaci előrejelző rendszer kialakítása, amely segít a piaci igényeknek megfelelő felnőttképzési programok tervezésében.
A nyáron megkezdte működését a szak- és felnőttképzési pályakövetési rendszer. Ennek segítségével a felnőttképzők visszajelzést kaphatnak az általuk végrehajtott képzési programok eredményességéről - mondta György László.
MTI
