2021. május 10.,
hétfő, Ármin, Pálma napja

Gyöngyöspata önkormányzatát csődbe vinné a Kúria ítélete

AZ ALKOTMÁNYJOGÁSZ SZERINT AZ ISKOLAI SZEGREGÁCIÓ NEM EGY KONKRÉT ALAPJOGOT SÉRT MEG

Magyar Nemzet

2020. május 16., szombat 07:28

Bérekre, közvilágításra és szociális étkeztetésre sem maradna fedezete a gyöngyöspatai önkormányzatnak, ha a Kúria ítélete alapján kifizetnék a szegregá­ciós pert nyert romáknak a 82 millió forint kártérítést a település polgármestere szerint. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász úgy véli, a képzéssel történő ellentételezésre is nyitva hagyja a lehetőséget az ítélet a felek peren kívüli megállapodásával.

Pénzügyi összeomlást jelentene Gyöngyöspata önkormányzata számára, ha a Kúria keddi ítéletének megfelelően kifizetné a rá eső 82 millió forintot a szegregációt panaszoló keresettel pert nyerő cigány tanulók számára. Hevér Lászlóné, a település polgármestere lapunknak elmondta: nagyjából évi 40 millió forintra rúg a kisváros büdzséjében a szabadon felhasználható források mértéke, amelyek helyi adóbevételekből származnak. – A költségvetés java részét normatív támogatások teszik ki, amelyeket különböző kötelező feladatok elvégzésére kap az önkormányzat.

A hivatal számláján jelenleg nincs is annyi pénz, mint amennyit a bíróság megítélt a roma diákoknak.

Ha végrehajtást kezdeményeznének az önkormányzat ellen, és inkasszóznák a számláját, akkor egyebek mellett veszélybe kerülne az óvoda és több más intézmény működése, nem tudnánk kifizetni a béreket vagy éppen a közvilágítás számláit. Az intézkedés lehetetlen helyzetbe hozná a szociális és gyermekétkeztetést biztosító konyhát is, s egyéb különböző rezsiköltségre sem maradna fedezet – fejtette ki a településvezető.

 
A hivatal számláján jelenleg nincs is annyi pénz, mint amennyit a roma diákoknak megítéltek Fotó: Havran Zoltán
 

 

– A diszkrimináció általános kategória, s ezen belül a hátrányos megkülönböztetés tilalma különböző formái járulékos alapjogok. Így az iskolai szegregáció sem egy konkrét alapjogot sért – fejtette ki jogértelmezését a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Szavai szerint a gyöngyöspataihoz hasonló perekben jellemzően valamilyen oktatási joghoz kapcsolják magát a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. – Ez azonban nem nevesített alapjog, hanem járulékos jellegű jog. Ennek megfelelően az ilyen jogsértések esetén arányosan kell mérlegelnie a bíróságnak a kártérítések ügyében – hangsúlyozta.

Ifj. Lomnici Zoltán arra is felhívta a figyelmet: bár a Kúria mostani ítélete szerint a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, a pótlólagos képzéssel történő ellentételezésre is nyitva hagyja a lehetőséget az ítélet a felek peren kívüli megállapodásával.

A Kúria döntése szerint nincs jogszabályi lehetőség a nem vagyoni – pél­dául pótlólagos oktatással történő – kártérítésre a gyöngyöspatai romák ügyében, s a nem vagyoni károk megtérítésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés. A legfőbb bírói fórum ezzel fenntartotta a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletét, amely mintegy százmillió forint összegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a helyi önkormányzatot, az érintett általános iskolát, valamint az illetékes tankerületi központot, amiért 2004 és 2017 között szegregáltan oktatták a cigányokat a gyöngyöspatai Necskei Demeter Általános Iskolában.

Mint korábban beszámoltunk róla, nem a roma gyermekek szülei, hanem a Soros-hálózat által támogatott Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány (CFCF) indította a pert.

A szervezet bevallott célja precedenst teremteni, s minél több pénzt kiperelni a magyar államtól. Mohácsi Erzsébet, a CFCF kuratóriumi tagja a napokban arról beszélt, hogy a gyöngyöspatai ügy mintájára már egy válóperes ügyvéd is be tudja adni a keresetet.

Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője lapunknak korábban úgy fogalmazott: nem megengedhető, hogy valaki politikai okokból és a cigányságot eszközül használva egyfajta szegregációs bizniszt folytasson, ezért törvénymódosítási javaslatot is benyújt az ügyben.

Magyar Nemzet