Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta: a digitalizáció miatt kevesebb munkatárs is elláthatja azokat a feladatokat, amelyekhez néhány éve még többen kellettek. A kancelláriaminiszter szerint ezzel együtt megvalósulna a közszolgák béremelése: a kormány ugyanis kompenzálni akarja az eddig a gazdaság teljesítményének növekedéséhez képest elmaradt béremelést.
„Nincs szándék arra, hogy bármilyen fűnyíróelvszerű leépítés legyen. Ugyanakkor azt szeretnénk, ha minőségi közszolgálat lenne Magyarországon, kevesebb bürokrácia lenne, jobban fizetett közszolgák dolgoznának a közigazgatásban, a központi közigazgatásban. Az is nagyon fontos, hogy az elmúlt évek fejlesztéseinek, a digitalizáció hatásainak következtében ma bizonyos területeken kevesebb munkatárs is el tudja látni ugyanazokat a feladatokat, amelyekhez néhány évvel korábban még többen kellettek” – fogalmazott Gulyás Gergely.
A kancelláriaminiszter a társadalmi nemek tudomány magyarországi oktatásáról is beszélt. A szak tervezett megszüntetését Gulyás Gergely politikai és szakmai döntésnek nevezte. A tárcavezető ugyanakkor kiemelte, az állam csak a magyar egyetemi képzésbe szólhat bele. „A Notre Dame Egyetem kétféle diplomát ad, ahogy a CEU is, a nem magyar diploma tekintetében a Magyar Akkreditációs Bizottságnak és a magyar államnak semmilyen jogköre nincs. A magyar akkreditáción túlmenő képzés esetén van ennek jelentősége” – húzta alá.
Magyarország 20 millió embert is képes lenne ellátni gabonával
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a magyar mezőgazdaság nem tízmillió, hanem húszmillió ember ellátásához szükséges étkezési gabonával rendelkezik. Gulyás Gergely keddi sajtótájékoztatóján kiemelte: Magyarország egy évben 4,8 millió tonna gabonát tud előállítani, ennek fele takarmány és vetőmag, a másik fele pedig étkezési gabona. 1,2 millió tonna gabona elég egy tízmilliós ország élelmezésére, vagyis ma Magyarország gabonával 20-22 millió embert is képes ellátni, ami jól mutatja a magyar mezőgazdaság erejét, hangsúlyozta. A tárcavezető úgy látja, rendkívül előnyös, hogy amikor a világban sok helyen az éhínség veszélye fenyeget, Magyarország exportálni is képes gabonát.
Komoly növekedés a turizmusban
Az összesített vendégforgalom az idén a tavalyihoz képest 5,3 százalékkal emelkedett, a szálláshelyek bevételei pedig több mint 10 százalékkal növekedtek, ismertette a kancelláriaminiszter. Gulyás Gergely közölte: a külföldi vendégek száma 4 százalékkal, a belföldieké 6,7 százalékkal emelkedett időarányosan a tavalyi évhez képest.
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a kormány tárgyalt a magasházakról, és a kabinet szándéka egyértelműen az, hogy a Budapest megőrizhesse hagyományos arcképét, ezért felhőkarcolótilalmat vezet be Magyarországon. Elmondta: a Molnak, az OTP-nek és a Richternek, mint a magyar gazdaság három regionálisan is jelentős zászlóshajójának informális egyeztetéseken ajánlották fel, hogy székházat, toronyházat építhessenek. Közülük a Mol volt az egyetlen, amely élni kívánt ezzel, így 120 méteres magasháza épülhet meg. A Mol épületéről még a szabályozás megszületése előtt született döntés.
Tekintse meg Gulyás Gergely teljes sajtótájékoztatóját:
