A miniszter kiemelte: napjaink történelme, az Európában zajló folyamatok "nemcsak megengedik, hanem egyenesen kikövetelik a közép-európai népek összefogását". Esterházy János egész életével kiállt e népek közösségéért, és amikor rá "emlékezünk, elkötelezzük magunkat az összetartozás és az egymás iránti felelősség mellett" - fogalmazott Gulyás Gergely. Kitért arra: az, hogy Közép-Európa tömeggyilkosságokkal, deportálásokkal, különféle izmusokkal terhelt 20. századi történetére nem pusztán rémálomként emlékezünk, a század vértanúinak köszönhető. E vértanúk - köztük Esterházy János - képesek voltak hűségesek maradni nem egy emberek által kitalált eszméhez, hanem elsősorban Istenhez.
"Magunknak és egymásnak tartozunk azzal, hogy megismerjük és éltetjük az örökséget, amelyet Esterházy János hagyott ránk". A mártír sorsú gróf példája megmutatja, hogy a "megismert jóért és egy közösség fennmaradásáért elsősorban dolgozni kell". Nyitottnak, párbeszédre késznek kell maradni, de az igazán lényeges kérdésekben nem lehet engedményeket tenni. Ilyen alapvető elv például, hogy nem lehet megszavazni közösségek jogfosztottságát. Ezért nem szavazta meg Esterházy János 1942-ben a zsidóság kitelepítéséről szóló törvényt a szlovák parlamentben, és ezért küzdött a diktatúrák ellen - tette hozzá Gulyás Gergely.
