Ugyanannyi tüntető várta a rendőrtábornokokat csütörtökön a Fővárosi Törvényszék előtt, mint ahány vádlottat idézett kihallgatásra a katonai bíróság. Az öt rendőrparancsnok közül ezúttal is csak a Rebisz volt vezetője, Dobozi József állt szóba a sajtóval.
Bene László elsőrendű vádlottól a bíróság nem tudott meg több részletet a 2006-os rendőri brutalitások okairól. A volt országos rendőrfőkapitány csupán ártatlanságát bizonygatta, és azt mondta: ilyen zavargásokra évtizedek óta nem volt példa Magyarországon. Szerinte 2006-ig bevett gyakorlat volt, hogy a rendőrök nem viseltek egyéni azonosítót. „A 2006-os őszi eseményeket megelőzően a rendőrségi jelvények viselésével kapcsolatban vélhetően téves jogszabályi értelmezés miatt helytelen gyakorlat alakult ki, amelyet egyébként soha senki nem kifogásolt” – mondta Bene László.
A volt főrendőr cáfolta azt a vádirati állítást, miszerint már az első tüntetést a rendőrség javaslatára nyilvánították volna választási nagygyűléssé. „A 2006. szeptember 17-ei demonstrációt nem a rendőrség, hanem az igazságügyi és rendészeti miniszter minősítette választási gyűlésnek.”
Petrétei József nevét a volt budapesti főkapitány is szóba hozta egy korábbi vallomásában, melyet a bíró ismertetett. Petrétei ugyanis ott volt azon a találkozón, ahol Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elutasította Gergényi lemondását. „A berendelést követően, nem tudom, hogy mennyi időn belül, a miniszterelnök fogadott, és közölte velem, hogy nem enged el nyugdíjba közös megegyezéssel. Azt mondta a miniszterelnök, hogy szükség van rám, és nem támogatja a kérelmemet” – olvasott fel Gergényi Péter vallomásából a bíró.
Gergényi főkapitány létére igen feledékenynek bizonyult. A kihallgatása során ugyanis semmire nem emlékezett, csak arra, hogy ártatlan. Azt sem tudta, ott volt-e a tüntetések első napjától a Kossuth téren, illetve adott-e utasításokat, és ha igen, kinek és mit. A bíró által felolvasott vallomásából kiderült, hogy a véres október 23-ára sem emlékszik. „Nem tudok arra válaszolni, hogy a lovasrohamot ki, mikor és milyen céllal rendelte el, nekem nem volt olyan kérésem senki irányába, hogy vessük be őket” – olvasott fel további részleteket a volt budapesti főkapitány vallomásából Kiss Károly bíró. Gergényi Péter védője nem cáfolta, hogy hozott döntéseket védence, de feledékenységét nem akarta kommentálni.
Az MTV-székház helyszíni parancsnoka, a negyedrendű Mittó Gábor ugyanakkor pontosan emlékezett a részletekre. Nyomozati vallomásából kiderült: Gergényi Péter a Kossuth téren volt, amikor tüntetők egy csoportja elindult a székház felé. „Gondolom, ez a jelentés válthatta ki Gergényi tábornoktól, hogy amint engem meglátott, utasítást adott nekem, hogy menjek a tévészékházhoz, és vegyem át a helyszíni biztosítási parancsnoki feladatokat” – olvasott fel Mittó vallomásából a bíró.
Mittó Gábor vallomásában elismerte, hogy szakmai hibák sorozatát követte el. Állítása szerint kommunikációs zavar volt az irányításban. Egyáltalán nem tudta, hogy milyen rendőri egységek vannak a helyszínen, és azt sem, hogy a tévészékház védelme vagy a tér kiürítése-e a feladata.
A vádlottak közül egyedül Dobozi József kért bocsánatot az oszlatások közben önhibájukon kívül megsérült emberektől, de a rendőröket bántalmazó garázda személyektől elhatárolódott. Az ötödrendű Majoros Zoltán vádlottat jövő hét kedden hallgatja meg a törvényszék.
