Nemcsak bot és vászon, hanem zászló. Érdemes Kosztolányi Dezső gondolataiba kapaszkodnunk ezekben a zivataros időkben, amikor annyi a szivárvány körülöttünk, hogy teljesen kiveszett a csoda a pocsolyába rántott égi jelenségből. Szóval a zászló hirdet valamit rajongva. De nagyon nem mindegy, hogy mi az, amit hirdet.
A nemzeti lobogó azt hirdeti, hogy összetartozunk. Piros, fehér, zöld, ez a magyar föld – ahogy megtanultuk már óvodás korunkban. No, nem a vezető elvtársnőtől, hanem a dadustól, akivel oly boldogan kergetőztünk lefekvés helyett. Beleértünk ebbe az összetartozásba mindenkit, akinek megdobban a szíve, ha megpillantja valami boton ezt a háromszínű vásznat, legyen akárhol a világban. Még azt a két ostoba fajankót is, ha megbánást tanúsítanak, akik nem tudtak ellenállni a minap a balliberális tömeghipnózisnak, és a gyűlölettel teli acsarkodás hatására a Dunába dobták Magyarország zászlaját, amely épp az államalapítás ünnepét hirdette rajongva. Mert mi befogadóak vagyunk, ellentétben azzal, amit a megosztók, a kirekesztők próbálnak ránk olvasni évtizedek óta.
Az Európai Unió csillagos kék lobogója azt hirdeti, összefogtunk. Azt hittük, közös értékek kiteljesítése érdekében. Mára egyre inkább úgy tűnik, a globalista baloldal és a velük szimbiózisban burjánzó liberális elit pőre anyagi érdekei számítanak csupán, ezt próbálják nekünk közös értékként eladni. De mi elviseljük az összefogás lobogóját bármely középületen, mert ellentétben azzal, amit ellenségeink megpróbálnak ránk olvasni, mi hiszünk a keresztény kultúrán alapuló, erős nemzetállamok összefogására épülő Európai Unióban. Nem mi lépünk ki az összefogásból, hanem az Európai Egyesült Államok hagymázas víziója porlik majd szét, mert nem ezt hirdeti a zászló rajongva.
Ezek mellé tűzik ki mostanság okoskodó, de józanul gondolkodni képtelen balliberális politikusok a szivárványos zászlót. Ez azonban gonosz cinizmus. A jelkép ugyanis lopott, zászlóra téve épp az ellenkezőjét jelenti, mint amit a hitehagyottak próbálnak belemagyarázni. A szivárvány az eget és a földet köti össze. Az Istennel kötött szövetség jelképe ősidők óta. Azt hirdeti a szivárványos zászló rajongva, hogy nekünk, hívő embereknek nem a test szerint, hanem a lélek szerint kell élnünk, amit Istentől kaptunk a teremtés során. Nyilvánvaló, hogy ehhez semmi köze a sok perverziónak, a szexuális aberrációk legváltozatosabb felsorolásának, amíg az ábécé betűi el nem fogynak. Ezért nem szabad középületekre kitenni. Mert nem mi, heteroszexuálisok rekesztjük ki a nemi identitásukkal küzdőket, hanem azok, akik alantas politikai céljaikra használják fel a problémáikat. Nem előlünk kell bujkálniuk, mert a mi közösségeinkbe bármikor visszatérhetnek, ha akarnak. Sokkal inkább azok elől meneküljenek, akik álságos közösséget hazudnak nekik, és még zászlót is hamisítanak hozzá.
Viszont, ha kell egy harmadik zászló, akkor igazán jó szívvel ajánljuk a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom kezdeményezését. Tegye ki minden polgármester a babazászlót az önkormányzat épületére. Hirdesse rajongva, hogy nem csupán összetartozunk, nemcsak összefogtunk, hanem bízunk a jövőben, a gyermekekben, a boldog családban, a nemzet felemelkedésében. Ahogy Skrabski Fruzsina, az akció ötletgazdája mondta, a vágyott gyermekek megszületése össznemzeti ügy, az a nemzeti minimum, amihez minden magyar csatlakozni tud pártállástól függetlenül. Ha pedig valaki azzal próbálja elvenni a kedvünk, milyen sok szén-dioxidot termel egy csecsemő, nyugodtan nevezzük őt idiótának, vagy vérmérséklettől függően valami csúnyábbnak. De legjobb, ha átlépünk rajta nevetve.
Gajdics Ottó
Magyar Nemzet
