Zalaszabaron idén 25 daganatos betegségből gyógyuló fiatal táborozhatott egy hétig. A tábort harmadik éve szervezik meg, az alapító szerint a cél, hogy a gyógykezelések után segítsék a gyermeket visszatérni az életbe. „Fontos, hogy utána visszataláljanak az osztálytársaikhoz, a barátaikhoz, a szerelmeikhez, és ugyanilyen kisgyerekek legyenek, mint amilyenek voltak” – mondta Szabadics Zoltán, a Gyógyuló Holnapocska Tábor alapítója.
A budapesti gyermekklinika főorvosa szerint a kezelések mellett fontos a gyerekek testi, lelki és szellemi rehabilitációja is. „Önmagában csak a gyógyszeres kezelés – ebben értem a kemoterápiát, a műszert és a sugárkezelést – nem elég a gyógyuláshoz, ahhoz, hogy teljes értékű gyerekeket adjunk vissza a közösségnek, a társadalomnak” – mondta Garami Miklós.
A hasonló táborok szervezőit idén a kormány 365 millió forinttal segíti a Nemzeti Együttműködési Alapból. Idén 525 pályázó kapott pénzt. „Amire biztos, hogy szükség van a jövőben, az a demográfia és a családszervezetek támogatása, hisz tudjuk, hogy ez Magyarországnak egy nagyon fontos feladata, és nagyon nagy kérdés a demográfiai kérdés. A másik, ami biztos, hogy nagyon fontos, hogy mindazok a civil szervezetek, akik gyógyító tevékenységben vesznek részt” – hangsúlyozta Soltész Miklós.
Az államtitkár összehasonlításul közölte: a Norvég Alapból az állami támogatás négyszerese, 1,3 milliárd forint jutott különböző civil szervezetekhez, szerinte sokszor feleslegesen és olyan célokra, amelyek nem közvetítenek értéket. Példaként az egyik leszbikus szervezetet említette, amely húszmillió forintot kapott az alaptól. „Ha csak azt nézzük, hogy a Norvég Alapnak a pénzei nagyságrendileg négymilliárd forintot lefednek egy támogatási cikluson belül, akkor ez már egy hatalmas összeg, hogy ezt jó lenne egészen jobb irányba fordítani” – tette hozzá Soltész Miklós.
Ma csaknem hatvanezer civil szerveződés működik Magyarországon, ezek összesen negyvenmilliárd forint támogatáshoz jutnak különböző forrásokból.
