A koronavírus-járvány okozta akadályok ellenére már ezres nagyságrendben kötöttek minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítási (mfo) szerződést az ügyfelek a hazai biztosítótársaságoknál. A speciális konstrukció elterjedésével éles verseny bontakozhat ki a lakástípusú termékeknél, már csak azért is, mert rövidesen akár a a szektor díjbevételeinek mintegy kilencven százalékát magáénak mondható biztosítói kör lesz jelen a fogyasztóbarát termékek piacán. A jegybanknál jelenleg három társaság ehhez kapcsolódó pályázatának elbírálása zajlik, s október folyamán további négy-öt piaci szereplő tenderével számolnak – jelezte az MNB felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke. Rögtön hozzátette azt is, hogy a jegybanknál akkor lennének elégedettek, ha – a minősített lakáshitelhez hasonlóan – a következő időszakban az új értékesítések nagy részét a fogyasztóbarát otthonbiztosítások tennék ki.
Az osztalékfizetést tovább halasztanák
Kandrács Csaba a szektor idei működésével kapcsolatban lapunknak kiemelte: az MNB az idén tavasszal kiadott hasonló körlevele után újabb elvárást fogalmaz meg arról, hogy a biztosítók halasszák el az osztalékfizetéseket, illetve a javadalmazási politikájukban szereplő, nem rendszeres és fix kifizetések teljesítését a jövő esztendőre. A vírushelyzet kedvezőtlen alakulása miatti bizonytalanságok ugyanis nem múltak el őszre, s mint az alelnök fogalmazott, 2021-ben is csak abban az esetben lesz mód hasonló kifizetésekre, ha az adott biztosító tőkefeltöltöttsége eléri az uniós és hazai szokásos piaci átlagot. Ezek az értékek az elmúlt években a 205–243 százalékos sávban mozogtak.
A hazai biztosítók tőkeszintje ma duplája a szükségesnek, szavatolótőkére számított nyereségük 13 százalék volt tavaly, s egyéb mutatószámaik is kiválóak – húzta alá ennek kapcsán Kandrács Csaba, hangsúlyozva: az MNB intézkedései a válságállóság további fenntartását szolgálják, tekintettel arra, hogy a járványhelyzet még hónapokon keresztül elhúzódhat.
A jegybank egyébként a közelmúltban ugyanilyen elvárásokat fogalmazott meg a bankok felé is, tehát a mérce minden szektor számára azonos – mutatott rá a felügyeleti szakember.
Önmérsékletet kér a felügyelet
Az alelnök a hazai biztosítóktól azt kéri: térjenek vissza a „kikövezett versenypályára”. Aki érintett, hagyjon fel az ügyfeleket elriasztani szándékozó „kiárazási” technikákkal, és ne számítsanak fel a statisztikai valószínűségektől elrugaszkodó, akár a biztosítási alapdíj három-négyszeresére rúgó károkozói vagy egyéb pótdíjakat. Utóbbi hiteltelenné teszi a bonus-malus rendszert is – nyomatékosította Kandrács Csaba az MNB pár nappal ezelőtti, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piacot rendre intő, szabályozói körleveléhez kapcsolódóan. Példaként említette, hogy egy károkozó autós átlagdíja hozzávetőleg 10-20 százalékkal nőhet, ha a baleset nyomán két bónuszfokozattal lejjebb sorolják. Az efölötti károkozói pótdíj viszont sokszor megduplázza, egyes esetekben akár megötszörözi az eddigi tarifát, akkor is, ha a biztosító helyett az ügyfél fizeti meg a kárt a balesetben vétlen jármű-tulajdonosnak. Ha pedig valaki ezek után esetleg nem figyel a biztosítási évfordulója előtt kapott, a jövő évre szóló díjértesítőjére vagy az esetleg el sem jut hozzá, s nem vált biztosítót, meglepetés érheti: eddigi díja akár a többszörösére ugorhat. Az MNB-hez rendszeresen számos hasonló panasz érkezik – fűzte hozzá az alelnök.
Az MNB hamarabb lépett a szlovákoknál
Ezek az extrém károkozói pótdíjak többségében elriasztják az ügyfeleket, és aztán a tényleges szerződéskötés más biztosítónál jóval alacsonyabb szinten valósul meg. Ezért az extrém pótdíjak eltűnése önmagában nem növelné a kgfb-díjakat, viszont megszüntetné a mostani átláthatatlan rendszert – tette hozzá az alelnök, aki elgondolkodtatónak nevezte ugyanakkor, hogy – függetlenül az MNB-től – a témában vizsgálódó alapvető jogok biztosa is ugyanerre az eredményre jutott, és a vonatkozó jogszabályi előírások felülvizsgálatát sürgeti. Közismert esetet hozva fel példaként az MNB felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke megjegyezte: ha igénylik, például a szlovákiai Novis Biztosító hazai ügyfeleinek végső esetben joguk és lehetőségük van a szerződéseik felmondására is. Mint ismert, sok magyar ügyfél helyezett el eseti díjakat a bizonytalan helyzetbe került szlovák biztosítónál, amelyek jó részét, szerződéses feltételeik szerinti levonásokkal, a pórul jártaknak vissza kellene kapniuk – válaszolta Kandrács Csaba az itthon határon átnyúló szolgáltatást nyújtó pozsonyi biztosító kapcsán a magyar ügyfelek lehetőségeit firtató felvetésre.
Emlékezetes, a Novis esetében egy felügyeleti vizsgálat közben feltárt hiányosságok és bizonytalanságok miatt függesztette fel a szlovák nemzeti bank a biztosító termékeinek értékesítését. Az intézkedések minden olyan országot érintenek, ahol a biztosító jelen van. Az MNB viszont már korábban, 2018-tól, két lépésben megtiltotta a Novis összes hazai életbiztosításának forgalmazását, mert átláthatatlanok voltak a konstrukciók tőke- és hozamgaranciára, illetve az ügyfeleknek járó tényleges kifizetésekre vonatkozó feltételei.
