A magyarság ereje és összetartása minden válságon átsegít bennünket. Magyarország gazdaságilag, pénzügyileg, kulturálisan is erősödik. A hazai és a brüsszeli baloldal épp ezért támadja rendszeresen Magyarországot. Ők nem egy erős, szuverén és nemzeti identitását védő Magyarországot akarnak, hanem egy gyenge, identitását veszített Magyarországot, amelyet gazdaságilag kifoszthatnak, politikailag is rángathatnak és ahová betelepíthetik a bevándorlókat. Ezért a nemzeti kormány helyébe egy bábkormányt akarnak ismét ültetni, amely befejezi a trianoni küldetést.
A magyarok elsöprő többségének bizalmával tíz éve kormányzó nemzeti oldallal szemben sok politikai manőver árán e céllal hozták létre a baloldal kényszerkoalícióját: Gyurcsányékból, a szocialistákból, a kirakatba tett Karácsonyból, a Momentumnak álcázott új SZDSZ-ből és a mára teljesen tudathasadásos Jobbikból. Ők a hatalomért és a pénzért cserébe készek feladni Magyarország nemzeti szuverenitását, lerombolni a magyar nemzet identitását, gazdasági és nemzeti sikereit - olvasható a közleményben.
A magyarok összetartozását hangsúlyozta a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja
A magyarok összetartozását hangsúlyozta a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulóján, csütörtökön a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A magyar nemzet tagjai, bármely pontján éljenek is a világnak, összetartoznak
- írták a dokumentumban.
A nemzeti összetartozás napján a Fidesz és a KDNP európai parlamenti képviselői emlékeztettek arra, hogy "a magyarellenes és igazságtalan trianoni döntés áldozata lett minden magyar, azok a milliók, akik a határon kívül rekedtek, és azok is, akik az anyaországban maradtak". A Trianon óta eltelt száz év bizonyossá tette, hogy a határok változhattak és az államok átalakulhattak, de a nemzeti identitás és az anyanyelv maradandó - emelték ki. Mint írták, a békediktátum Európa legnagyobb létszámú őshonos nemzeti kisebbségét hozta létre, a Kárpát-medencei határon túli magyar nemzeti közösségeket.
Szomorúnak és elfogadhatatlannak nevezték, hogy
"Trianon után száz évvel sem telik el hosszabb időszak úgy, hogy a határon túli magyar közösségeket a többségi társadalom részéről ne érné durva fizikai vagy politikai támadás" saját országukban. Az évszázados nemzeti üldöztetés azonban nem eltünteti, hanem erősíti a magyar nemzeti közösség összetartozását a határ minden oldalán
- hangsúlyozták.
Az elmúlt tíz évben a magyar kormány tettekkel bizonyította nemzeti elkötelezettségét, a külhoni magyar nemzeti közösségek hagyományainak, anyanyelvének, kultúrájának védelme iránti elköteleződését. Egyértelművé tette, hogy a határokon átívelő nemzeti újraegyesítést úgy akarja megvalósítani, hogy ezzel párhuzamosan a jószomszédi kapcsolatok is erősödjenek - mutattak rá.
Emlékeztettek arra, hogy EP-képviselőként szorosan együtt dolgoznak a határon túli magyarság politikai pártjaival, aminek köszönhetően a magyar néppárti delegáció 15 fővel a képviselőcsoport harmadik legerősebb küldöttsége.
Felidézték, hogy a Fidesz és a KDNP európai parlamenti választási listájának az összeállítása is a nemzetegyesítést szimbolizálja, és az Európai Unión kívüli országok magyarságának, a szerbiai, a vajdasági és az ukrajnai, kárpátaljai magyar nemzeti közösségeknek is van EP-képviselője - emelték ki.
"Mi, a Fidesz és a KDNP nemzeti listájának európai parlamenti képviselői egyik legfontosabb feladatunknak tekintjük az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét, a külhoni magyar nemzeti közösségek érdekeinek képviseletét. A magyarság összetartó erejének a gyarapításáért dolgozunk, hiszen a 21. században is ez az egyik legfontosabb alkotóeleme a közös, reményteljes jövőnknek. Száz éve Trianonban igazságtalanul bántak el velünk, magyarokkal, eljött az ideje, hogy Európa belássa, az összmagyarság boldogulása közös európai érdek"
- írták.
A versailles-i Nagy Trianon-kastélyban 1920. június 4-én írták alá az első világháborút lezáró trianoni békeszerződést, amely területe kétharmadával megcsonkította Magyarországot, a magyarság egyharmada az új határokon kívülre került. Június 4-ét az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.
MTI
