Ferenc pápa: Nekünk Krisztus a jövőnk

A katolikus egyházfő hozzátette: "meg vagyok győződve arról, hogy sziklaszilárd hitetek van".

Ferenc pápa megemlékezett Mindszenty József bíborosról, aki hitt az ima erejében, olyannyira, hogy szinte szállóigeként idézik szavait: "Ha van egymillió imádkozó magyar, nem félek a holnaptól!"

"Legyetek befogadóak, legyetek tanúi az evangélium ígéretének, de mindenekelőtt legyetek az imádság emberei, mert a történelem és a jövő ettől függ" - kérte.

A pápa bazilikabeli beszédét és a teljes bazilikai programot itt tudja megtekinteni, a beszéd a harmincadik perctől hallható:

Az egyházfő megköszönte a magyar egyház papjainak, szerzeteseinek és munkatársainak hitét és hűségét, valamint mindazt a jót, ami bennük van, és amit tesznek.

Felidézte az Angolkisasszonyok közösségébe tartozó magyar szerzetes nővérek "bátor és türelmes tanúságát", akikkel Argentínában találkozott, miután a vallásüldözés idején elhagyták Magyarországot, és akik annyi jót tettek vele.

Ferenc pápa az egyház egyik legfontosabb feladatául jelölte meg, hogy értelmezze a jelenkor változásait és átalakulását, és szembenézzen a lelkipásztori kihívásokkal. "Krisztussal és Krisztusban, semmit Krisztuson kívül, semmit az Úrtól távol" - hangoztatta.

Ez azonban csak akkor lehetséges - mondta, ha "Krisztusra mint jövőnkre tekintünk".

Úgy fogalmazott: "életünk, bármennyire is törékeny, szilárdan Krisztus kezében van, és ha erről megfeledkezünk, akkor mi, lelkipásztorok és laikusok emberi eszközöket és megoldásmódokat fogunk keresni, hogy megvédjük magunkat a világtól, bezárkózva kényelmes és békés vallási oázisainkba. Vagy éppen ellenkezőleg, alkalmazkodunk a világiasság váltakozó széljárásaihoz, akkor pedig kereszténységünk elveszíti erejét, és megszűnünk a föld sója lenni."

Helyszíni tudósítónk összefoglalóját az eseményről itt tudja megtekinteni:

E két kísértéstől az egyháznak mindig óvakodnia kell - figyelmeztetett. Az első a jelenlegi történelem "katasztrofális olvasata", amelyet azok kishitűsége táplál, akik szerint minden elveszett. A másik veszély saját korunk naiv olvasata, amely az alkalmazkodás, a konformitás kényelmén alapul és elhiteti velünk, hogy minden rendben van, a világ megváltozott, és az egyháznak alkalmazkodnia kell hozzá.

A katasztrofális kishitűséggel és a világias alkalmazkodó szellemmel szemben az evangélium új látást ad, és megajándékoz a megkülönböztetés kegyelmével, hogy a próféciára nyitott lélekkel lépjünk be korunkba. Ez azt jelenti, hogy "megtanuljuk felismerni Isten jelenlétének jeleit a világban, még ott is, ahol nem jelenik meg kifejezetten a keresztény szellem jegyében vagy ahol kihívás vagy kérdés formájában érkezik" - magyarázta.

Ugyanakkor mindent az evangélium fényében kell értelmezni, a keresztény prófécia hirdetőiként és tanúiként - tette hozzá.

Megjegyezte, még Magyarországon is, ahol a hit hagyománya szilárdan gyökeret vert, megjelentek az elvilágiasodás és kísérőjelenségeinek jelei, veszélyeztetve a család egységét és szépségét, kitéve a fiatalokat az anyagias és hedonista életideál kockázatának.

A bazilikabeli találkozóra készülve Juhász Hajnalka KDNP-s országgyűlési képviselő, Máté Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója és Soltész Miklós egyházi ügyekért is felelős államtitkár volt a vendégünk:

Ezért az egyházban megjelenik a kísértés, hogy megmerevedjen, bezárkózzon és "harcos" hozzáállást vegyen fel. Pedig ez a valóság lehetőségeket is hordozhat a keresztényeknek, mert hitre, bizonyos témák elmélyítésére és kérdésfeltevésekre ösztönöz - hívta fel a figyelmet.

Rámutatott: a párbeszédre irányuló elköteleződés azt kívánja a keresztény közösségtől, hogy jelen legyen és tanúságot tegyen, hogy képes legyen félelem és megcsontosodás nélkül meghallgatni a kérdéseket és meglátni a kihívásokat.

A lelkipásztori munkáról szólva kiemelte, "akkor lesz gyümölcsöző, ha képesek vagyunk megélni azt a szeretetet, amelyet az Úr parancsolt nekünk és amely az ő lelkének ajándéka". Úgy fogalmazott: ha távolságtartónak vagy megosztottnak mutatkozunk, ha megcsontosodunk álláspontjainkban és csoportosulásainkban, akkor nem fogunk gyümölcsöt teremni. Hozzátette, az ördög hozza létre a megosztottságot, akinek ez a specialitása.

Ferenc pápa megjegyzést tett a "pletykálkodásra" is, amely szerinte rombol. Aki képes arra, hogy soha ne pletykálkodjon vagy mondjon rosszat másról, az egy szent. "Járjatok ezen az úton" - kérte, azt tanácsolva, inkább "harapjuk meg a nyelvünket, de ne pletykálkodjunk".

Az egyházfő arra kérte a lelkipásztorokat, hogy az "Atya arcát" mutassák meg Isten szent népének, ne legyenek merevek, hanem "irgalmas és könyörületes tekintettel és megközelítésekkel" éljenek.

Isten a közelség, az együttérzés és a gyöngédség istene. Ez Isten stílusa, és legyen ez a mi stílusunk is - tanácsolta. "Ezért semmi merevség: közelség, együttérzés, gyöngédség" - jelentette ki.

Kitért arra: a magyar egyháznak sok vértanúja és hitvallója volt a múlt század totalitárius diktatúrái alatt. Boldog Brenner János, akit mindössze 26 éves korában barbár módon meggyilkoltak, és aki nagyon sok szenvedést élt át, megtehette volna, hogy haragot tart, bezárkózik és merevvé válik. Ehelyett jó pásztor volt.

"Erre van mindannyiunknak, különösen a papoknak szükségünk: irgalmas tekintetre, együttérző szívre, amely újra és újra megbocsát, amely segít az újrakezdésben, amely befogad és nem ítélkezik, bátorít és nem kritizál, szolgál és nem megszól" - mondta Ferenc pápa.

Ferenc pápa meglátása szerint a magyarság nagyszerű szentek példáit birtokolja. Kiemelte Szent Mártont, akinek gesztusa, hogy megosztotta köpenyét egy szegénnyel, sokkal több, mint a szeretet cselekedete. Egy olyan egyház képe, amely felé törekedni kell, és amit a Magyar Egyház Európa szívében próféciaként hordozhat: az irgalmasság és közelség felmutatása.

Megemlékezett Szent Istvánról, akinek a bazilikában őrzött kézereklyéje a találkozó alatt az oltáron kapott helyet.

Szent István bízta először a magyar nemzetet Isten Anyjára. Rettenthetetlen térítő volt, kolostorok és apátságok alapítója, aki ugyanakkor képes volt mindenkit meghallgatni és tudott gondoskodni a szegényekről: csökkentette adójukat és álruhában osztott alamizsnát nekik.

Ilyen egyházról kell álmodnunk: amely képes meghallgatni, párbeszédet folytatni, a gyengébbekre odafigyelni; befogadó mindenki irányába és van bátorsága mindenkihez elvinni az evangélium örömhírét.

"Imádkozom értetek, hogy a hit nagyszerű tanúinak példáját követve soha ne győzzön le benneteket a belső fáradtság és haladjatok örömmel előre" - mondta, majd arra kérte a jelenlévőket, hogy ők is imádkozzanak érte.

A katolikus egyházfő fehér, Fiat 500X típusú autójával érkezett a bazilika előtti térre, amelyet teljesen megtöltöttek a hívők. Ferenc pápa kerekesszékből üdvözölte a híveket, akik a téren kivetítőn keresztül követhették a bazilikában történteket. A résztvevők a téren argentin zászlót is lengettek.

Ferenc pápát a bazilika bejáratánál Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke fogadta. A padsorok között elhaladó pápát papok, diakónusok, szerzetesek, papnövendékek és lelkipásztori munkatársak köszöntötték. Az üdvözleteket fogadó Ferenc pápa két, szintén kerekesszékes emberrel váltott szót hosszabban.

Veres András köszöntőjében arról beszélt: több generáció gyűlt össze a bazilikában, de minannyiukat összeköti a krisztusi hit és a vágy, hogy Krisztus egyházát szolgálják teljes elköteleződéssel.

Az MKPK elnöke kiemelte: Magyarország rendkívül nagy társadalmi, politikai, szellemi és vallási átalakuláson megy át ezekben az években, és az egyház keresi, hogyan tudna megfelelő választ adni az új kihívásokra, különösen a lelkipásztori munkával kapcsolatban.

Veres András jelezte, a magyar egyház nemcsak tétlen szemlélője kíván lenni a változásoknak, hanem az evangélium tanításával tevékenyen részt is kíván venni abban.

Az egyház kihívásai között említette a szekularizációt, a hedonizmust, a közömbösséget az evangéliumi értékrend iránt, a hit továbbadásának nehézségeit a családokban és a papi, szerzetesi hivatást választók számának csökkenését.  

Ugyanakkor - mondta - vannak a vallási életnek új, örvendetes megnyilatkozásai is, mint például egyes közösségekben a vallási élet iránti érdeklődés növekedése, új lelkiségi mozgalmak, katolikus iskolák és egyetemek létrejötte és a világiak nagyobb mértékű jelenléte és elköteleződése az egyház életében.

"Örömmel vesszük - mondta Ferenc pápának -, ha több évtizedes lelkipásztori tapasztalatai alapján útmutatással segít bennünket ezen az úton", mert "szeretnénk ebben a változó világban hitelesen tanúságot tenni arról, hogy nekünk Krisztus a jövőnk".

Veres András köszöntője után tanúságtételek hangzottak el. Elsőként Brenner József, a szombathelyi egyházmegye papja, az 1957-ben meggyilkolt Boldog Brenner János testvére beszélt gyermekkoráról édesapja, testvére és saját hitéről. A kommunizmus idején állandóan megfigyelt pap vértanú testvére papi jelmondatát idézve hangsúlyozta: "Az Isten-szeretőknek minden a javukra válik".

Ezután Kondás Sándor görögkatolikus pap, a Görögkatolikus Metropóliai sajtó- és médiaközpont munkatársa, majd Hernády Krisztina domonkos rendi apáca, valamint Pavelczak-Major Dorina katekéta és coach tanúságtétele következett.

A tanúságtételek és Ferenc pápa beszéde után a jelenlévők az egyházfő vezetésével elimádkozták a Miatyánkot.

Ferenc pápa ezután kezébe vette az oltárra helyezett Szent Jobbot.

A találkozó végén az egyházi elöljárókkal közös csoportképet készítettek.

A pápa áldást osztva hagyta el a bazilikát, a saját lábán ment le a székesegyház lépcsőin. A Duna tévécsatorna közvetítésén látszott, hogy a katolikus egyházfő ezután jelezte testőreinek, szeretne találkozni a hívekkel. A pápa kerekesszékkel járta körbe a teret, hosszasan üdvözölve a híveket, sokakkal kezet fogott.

Ferenc pápa 2023. április 28-30-ai apostoli útjáról és a látogatásához kapcsolódó minden nyilvános eseményről beszámol a közmédia szinte valamennyi csatornája. A Duna tévécsatornán, illetve a Kossuth rádióban szombaton és vasárnap is két-két - élő közvetítés lesz látható, hallható.