Felvételi pontszámítás az alap- és osztatlan szakokon
A felsőoktatási felvételin továbbra is 500 pontos rendszerben számolnak: összesen 200 pontot érnek a középiskolai tanulmányi eredmények, ugyancsak 200 pontot az érettségi eredmények, míg a maximum 100 többletpont odaítélése 2024-től átkerült az egyetemek hatáskörébe. Így a tavalyi általános felvételi eljárásban már az egyetemek határozhatták meg, pontosan mire és hány pontot adnak, amelyek így egyetemen belül karonként, de akár szakonként is eltérhetnek – írja az Eduline.
Az új felvételi eljárás szerint a tanulmányi pontokat öt tantárgy,
- a magyar nyelv és irodalom,
- a történelem,
- a matematika,
- egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv vagy nemzetiségi nyelv és irodalom,
- és egy, az egyetemek által meghatározott ötödik érettségi tárgy alapján számolják.
- Az utóbbi egyetemenként és szakonként eltérő lehet.
A tanulmányi pontok fele – tehát 100 pont – a középiskolai érettségi bizonyítványban szereplő öt tantárgy százalékos eredményeinek átlagából áll össze. A másik 100 pontot az adott tantárgyak utolsó két tanult évfolyamán kapott év végi osztályzatai összegének kétszerese adja. Az oktatási portál úgy kalkulál: ha a felvételiző mind az öt érettségi tantárgyból ötös osztályzatot kapott az utolsó két tanulmányi év végén, az maximális 100 pontot jelent, míg a csupa négyes 80 pontot ér.
Mi a helyzet az érettségi jegyek utáni pontokkal?
A tanulmányi pontokkal megegyező, maximum 200 pontot érnek a felvételiző diák érettségi eredményei a felvételi tárgyakból. Ez két – az egyetemek által meghatározott – érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből tevődik össze. Annyi a változás, hogy 2024-től másként súlyozzák a középszintű érettségi vizsgán és az emelt szintű vizsgán elért eredményeket.
A jelentkezők pontokra átszámítva a középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének mindössze kétharmadát kapják meg. Az emelt szintű vizsga százalékos eredményét viszont továbbra is teljes egészében átszámítják. Vagyis: egy 90 százalékos emelt szintű érettségi továbbra is 90 pontot ér, míg egy 90 százalékos középszintű vizsga csak 60-at. Emelt szintű érettségi vizsgát tenni 2024-től duplán megéri, hiszen nem csupán többet ér, mint a középszintű érettségi vizsga, de pluszpontok, vagyis intézményi pontok is járnak érte.
Miért járnak intézményi pontok?
Központilag meghatározott többletpontok helyett 2024-től az egyetemek dönthetnek arról, mire és hány többletpontot, új nevükön: intézményi pontot adnak a lehetséges 100-ból. De az emelt szintű érettségi vizsga mellett mivel lehet még intézményi pontokhoz jutni?
A korábbiaknak megfelelően többletpontok járnak például az
- emelt szintű érettségiért,
- nyelvvizsgáért,
- tanulmányi és sporteredményekért, valamint
- az esélyegyenlőség okán,
- valamint emellett a szakmai tapasztalatért,
- releváns szakképesítésért,
- önkéntes katonai szolgálatért,
- az egyetem saját érettségifelkészítőjén való részvételért
- és akár hitéletért is.
Korábban jogszabály írta elő, hogy az alap- és osztatlan képzésekre felvételizőknek legalább 280 pontot kellett elérniük ahhoz, hogy bejussanak valamelyik magyar egyetemre. Ez a szabály 2023-ban megszűnt, helyette erről is felsőoktatási intézmények dönthetnek. Vannak egyetemek, ahová már jóval 280 pont alatt be lehet kerülni, míg máshol változott a bejutáshoz szükséges minimumponthatár.
Duplázás: a sikeres érettségizők módszere
Idén továbbra is lehetséges az, hogy a felvételi pontokat a tanulmányi és az érettségi eredmények beszámítása helyett csak az érettségi eredmények duplázásával számolja az elektronikus felvételi rendszere, amennyiben ez a kedvezőbb lehetőség a jelentkezőnek. Ez leginkább azoknak a diákoknak kedvező, akik az év végi bizonyítványaikban gyengébb jegyeket kaptak, ellenben az érettségin jól teljesítettek.
Számukra a Felvi rendszere a tanulmányi és érettségi pontok helyett az érettségi pontokat duplázza, és ehhez adja hozzá az intézményi pontokat. A pontszámítási szabályok intézményenként eltérőek, ezért ezeket érdemes a felvi.hu felületén, a meghirdetett képzések leírásánál megnézni.
Forrás: Világgazdaság
Fotó: Bús Csaba / Petőfi Népe
