Újabb termékkörök esetében teszi kötelezővé a származási ország egyértelmű jelölését az Agrárminisztérium, a vásárlók ráadásul nemcsak a húspultokban, hanem a zöldséges standoknál is könnyebben eligazodhatnak a különböző eredetű áruk között. A tárca idén januárban elsőként a sertéshús esetében vezette be a szigorítást, eszerint a kiskereskedőknek a nem előre csomagolt friss vagy hűtött sertéshús esetén a pultokban az állat származási helyét, és ha eltérő, a vágási helyet is jól látható módon fel kell tüntetniük.
A nagyobb üzletláncokban pedig zászlókkal is jelölni kell a származást, ezzel is megkönnyítve a vásárlók tájékozódását. Nagy István agrárminiszter szerint az intézkedés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ezért július 15-től újabb termékkörökre terjesztik ki a jelölési kötelezettséget. Így ezentúl a juh-, a kecske- és a baromfihús esetében is egyértelműen, jól látható módon fel kell tüntetni a származási országot. A kézzel írt vagy nyomtatott cetlik helyett a kereskedők használhatnak elektronikus felületeket is, a lényeg az, hogy a fogyasztók világosan megkülönböztethessék az egyes országokból származó húsokat.
A csomagolatlan formában árusított zöldségeknél és gyümölcsöknél – a bolt méretétől függetlenül – zászlóval is jelölni kell a magyar terményeket. Ezen kötelezettség alól egyedül a termelői piacok mentesülnek. Az intézkedés célja az, hogy segítse a tudatos vásárlást, a kiváló minőségű magyar élelmiszerek egyértelmű megkülönböztetését a kínálatban.
A szigorítást, amely egyébként egy európai uniós jogszabályon alapul, a szakmai szervezetek is üdvözlik. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke lapunknak elmondta: az intézkedés nyomán arra számítanak, hogy ha szolidan is, de élénkül a magyar vágó-, illetve feldolgozóüzemekből származó baromfihús fogyasztása. Ugyanakkor a terméktanács szerint a baromfihúsok mellett az étkezési tojásra is ki kellene terjeszteni a jelölési kötelezettséget.
Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke szerint a zászlók használatával végre egyértelművé válhat, hogy melyik a magyar áru és melyik nem. Korábban ugyanis a kereskedelemben gyakran előfordult, hogy ha párhuzamosan volt jelen a kínálatban az import és a hazai termék, akkor könnyen megtéveszthették a vásárlókat az áruk elhelyezésével. A lépésnek egyébként a szakember szerint elsősorban a késő őszi, téli időszakban van nagyobb jelentősége, amikor a magyar termények mellett nagy mennyiségben jelennek meg a külföldről érkező zöldségek és gyümölcsök.
– A zászlóknak köszönhetően a vásárlók könnyen eligazodhatnak a különböző áruk között, az igazán tudatos fogyasztók pedig akár a beszállító alapján is dönthetnek arról, hogy kinek a terményét teszik a kosarukba – fogalmazott az elnök.
Magyar Nemzet
