"A kultúra lényegét az értékmegőrzés, az értékteremtés és az értéktovábbadás hármasságában lehet megragadni és értelmezni.
Méltán lehetünk büszkék az életünk minden mozgásterét befedő és meghatározó magyar kultúrára" - mondta köszöntőjében Fekete Péter az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Mint fogalmazott, kultúrafogalmunk nemzeti múltunkra, a létbe kapaszkodó gyökereinkre, nemzettudatunkra, felgyülemlett szellemi és tárgyi kincseinkre, értékeinkre koncentrál.
"Nem lenne jó, ha a technikai fejlődés cserben hagyná a kultúrát, ahogy fordítva sem gondolnám el szerencsésnek. El kell fordítani a komputer, a világháló és világhálózatok világát a kultúra felé, és
a kultúrát hozzá kell illesztenünk a felgyorsult és mássá lett civilizációs trendekhez"
- hangsúlyozta Fekete Péter.
A politikus mérföldkőnek nevezte a Lázár Ervin Programot, amelynek keretében minden iskolás korú gyermeknek biztosítják a kultúrához való hozzáférést. Kitért arra, hogy elindult a vallásos könnyűzenét támogató program, a Térzene Program, a Kincses Kultúróvoda, a Hangszercsere Program, illetve a Kubinyi Ágoston Program, és büszkék lehetünk nemzeti kulturális intézményeinkre.
"Jelentős kulturális beruházásaink méltó és a jövő elvárásainak megfelelő kereteket, helyszíneket teremtenek örökségünk bemutatásához, gyarapításához" - mondta Fekete Péter.
A magyar kultúra napja alkalmából az ünnepségen Minősített Közművelődési Intézmény Címet vett át az államtitkártól a szolnoki Aba-Novák Agóra Kulturális Központ Nonprofit és Közhasznú Kft., az Agóra Veszprém Kulturális Központ, a Budaörsi Jókai Mór Művelődési Ház, a Felsőtárkányi Művelődési Ház, a Fóti Közművelődési és Közgyűjteményi Központ, Vörösmarty Művelődési Ház, a vésztői Sinka István Művelődési Központ, Népfőiskola és Városi Könyvtár, valamint a Tiszaújvárosi Művelődési Központ és Könyvtár.
Közművelődési Minőség Díj elismerésben részesült a Szekszárdi Közművelődési Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Babits Mihály Kulturális Központ. Minősített Könyvtári címet vehetett át a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény, a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár, a pécsi Csorba Győző Könyvtár, az orosházi Justh Zsigmond Könyvtár, a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár, a szekszárdi Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár és a kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár. A Könyvtári Minőségi Díjat a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár kapta.
A díszünnepségen a Himnuszt, Erkel Ferenc művét a zeneszerző által készített eredeti hangszerelésében mutatták be,
amely a mai - Dohnányi által feldolgozott - változatnál puritánabb, ugyanakkor a reformkorra jellemző verbunkos stílusjegyekkel bír. Az először az ünnepségen felvételről bejátszott verziót a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és a Magyar Állami Operaház Énekkara adta elő, Somogyváry Ákos, Erkel Ferenc szépunokája vezényletével. A gálaműsor részeként levetítették a tavaly elhunyt Kossuth Nagydíjas alkotó, Sára Sándor Vízkereszt című, 1967-ben készült dokumentumfilmjét.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be Szatmárcsekén a Himnuszt.
Népművészeti és iparművészeti kiállítás nyílt a Pesti Vigadóban
Himnusz - A magyar nép imái címmel népművészeti és iparművészeti kiállítás nyílt szerdán, a magyar kultúra napján a Pesti Vigadóban.
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Népművészeti Tagozatának akadémikusai és köztestületi tagjai az április 5-ig látható kiállításon
azon alkotásaikat mutatják be, amelyeket nemzeti imádságaink, egyházi himnuszaink és népénekeink inspiráltak.
Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára beszédében kiemelte, hogy a Himnusz által ihletett, lelkekben újragondolt alkotások jelennek meg a kiállításon.
A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a magyar himnusz sok más nemzet ünnepi dalával ellentétben nem egy katonai induló, hanem egy ima, egy nemzeti fohász. Kölcsey Ferenc a romantika korszakában egy egész közösségnek, a nemzetnek írt egy imát - tette hozzá.
A kiállításon olyan népművészeti és iparművészeti alkotások láthatók, amelyeket a Himnusz mellett többek között a székely, a csángó, az unitárius, a cigány és a Rákóczi-himnusz ihletett. A tárlaton vannak fafaragások, kerámiák, táblaképek, csontfaragások, fotók, textil- és nemez munkák is.
A tárlat kurátora Kósa Klára keramikusművész, az MMA levelező tagja.
Átadták Debrecen kulturális díjait
Ketten Debrecen kultúrájáért díjat, heten alkotói ösztöndíjat vehettek át szerdán a Református Kollégium dísztermében a magyar kultúra napján rendezett díjátadó ünnepségen.
Puskás István (Fidesz-KDNP), Debrecen kulturális alpolgármestere kiemelte, hogy a város számára közeli ünnep a magyar kultúra napja, hiszen Kölcsey Ferenc, a Himnusz szerzője 14 éven át volt a debreceni Református Kollégium diákja. "Az a szellemiség, amelyet debreceniségnek hívunk, ott van a nemzeti imádság sorai között" - tette hozzá az alpolgármester.
Kitért arra, hogy az idén különleges apropója is van az ünnepnek, mivel "éppen száz éve jelent meg az egyik legmarkánsabb debreceni regény, Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című alkotása". A centenárium alkalmából ebben az évben izgalmas kulturális programokat is szerveznek Debrecenben - jelezte az alpolgármester.
Duffek Mihály egyetemi tanár, a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány elnöke emlékeztetett arra, hogy hagyományaikhoz híven minden évben a magyar kultúra napján adják át az alapítvány díjait és alkotói ösztöndíjait.
Az alapítvány 1991-ben kezdte meg működését azzal a szándékkal, hogy ösztönözze és támogassa a város kulturális és tudományos életében meghatározó szerepet játszó alkotók, tudományos szakemberek tevékenységét, elősegítse Debrecen szellemi értékeinek gyarapítását - mutatott rá.
Debrecen város kulturális életében kifejtett példaértékű munkásságáért Debrecen kultúrájáért díjat kapott Velényi Rudolf képzőművész, tanár, és Szendiné Orvos Erzsébet főlevéltáros, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár igazgatója.
Alkotói ösztöndíjban részesült Bárdosi Ildikó tanár, előadóművész, a Népművészet Ifjú Mestere díjjal kitüntetett népdalénekes; Budai Krisztián Ferenc művésztanár, ütőhangszeres előadóművész; Lakner Lajos irodalomtörténész, főmuzeológus, a debreceni Déri Múzeum tudományos igazgatóhelyettese; Lakó Zsigmond tanár, a Debreceni Egyetemi Színház igazgatója, a Magyar Szín-játékos Szövetség elnöke; Harangi Attila építészmérnök, Debrecen egyik meghatározó építészeti öröksége, a cívis lakóházak történetének gondozója; Mátrai-Nagy Andrea Bíborka néprajzkutató, közművelődési szakember, a Debreceni Értéktár Bizottság titkára és Rácz Imre tanár, festőművész, a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep művészeti vezetője.
MTI
