„Fejezze be a kalandozások korát!” – szólította fel Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke néhány évvel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnököt. A baloldal szerint tévút a keleti nyitás politikája, ezt az állítást azonban teljes mértékben cáfolják a keleti államokból Magyarországra érkező beruházások.
Az elmúlt évek alatt hangsúlyváltás ment végbe a befektetői körben. Míg korábban a hazánkba érkező fejlesztéseknél elsősorban az észak-atlanti régió országai – nagyrészt Németország és az Egyesült Államok – voltak meghatározók, addig mára teret nyertek a dél-koreai, kínai és japán vállalatok. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) adatai szerint a 2015–2018-as években érkező beruházások ötven százaléka Németországból és az Egyesült Államokból származott. A két ország részesedése a 2019–2020-as időszakban 19 százalékra csökkent.
Ezzel szemben azt látni, hogy a Dél-Koreából, Kínából és Japánból érkező tőkebefektetések 2015–2017-es tízszázalékos aránya 2019–2020 átlagában 55 százalékra ugrott.
A konvergenciaprogramból kiolvasható: a nominális értéket tekintve az elmúlt három évben a HIPA közreműködésével bevonzott 12,1 milliárd eurós beruházásból a három említett keleti ország 5,6 milliárd eurós részt hasított ki. Ebben az időszakban Németországból és Amerikából 3,7 milliárd eurós befektetés érkezett Magyarországra.
Érdekesség, hogy Magyarország történetének legnagyobb zöldmezős beruházását is egy keleti vállalat, mégpedig a dél-koreai SK Innovation valósítja meg.
A cég a Fejér megyei Iváncsán 681 milliárd forintos fejlesztéssel új gyárat épít, ezzel 2500 embernek ad majd közvetlenül munkát. A társaság a világpiac egyik vezető cége az akkumulátorok gyártásában. Ez lesz Európában a legnagyobb akkumulátorgyár, amelyet az SK Innovation épít.
A termelőegység évente mintegy félmillió darab elektromos autóhoz szükséges energiatároló kapacitás előállítását teszi lehetővé.
Ahogy írtuk, a hangsúlyváltozások nem jelentik azt, hogy Magyarország lekerült a nyugati befektetők térképéről. A tavalyi számok azt mutatják, hogy húsz projekttel így is Németország valósítja meg a legtöbb beruházást, az Egyesült Államok pedig vezeti a munkahelyteremtési listát. Az viszont tény, hogy az elmúlt években a Távol-Keletről jövő fejlesztésekkel diverzifikáltabbá vált a befektetői kör, és erősödtek hazánk gazdasági kapcsolatai a dinamikusan növekvő keleti régióval. Az is látható, hogy a kínai, a dél-koreai és a japán fejlesztések többsége a következő évtizedeket meghatározó elektromobilitáshoz köthető. Ez kedvező pozíciókat biztosít hazánknak a járműiparban zajló technológiai átalakulás terén.
Hazánk tőkevonzó képessége számottevően erősödött az elmúlt években. A befektetésekért folyó versenyben elért előkelő pozícióban meghatározó a szerepe a 2017-től kilenc százalékra csökkentett társasági adónak. Ez a kulcs a legalacsonyabb az Európai Unióban. Szintén vonzóerőt jelent a kiépített infrastruktúra, a magyar munkaerő versenyképessége, valamint a kormány befektetéseket ösztönző politikája. Ennek eredménye, hogy a járvány kitörése sem szakította meg a kedvező folyamatokat. A 2020 eleje óta bejelentett nagyvállalati fejlesztések elérik a 2600 milliárd forintot, ami az éves hazai GDP mintegy 5,5 százaléka. A következő években csak ezek a beruházások 8-10 százalékpontos GDP-többletet generálhatnak.
Magyar Nemzet
