Az ÁNTSZ 63 étrend-kiegészítő forgalmazását tiltotta meg tavaly. Gyógyszerhatóanyagot vagy egészségre veszélyes összetevőt tartalmaztak. Több készítmény idén márciusban is kapható volt a tiltás ellenére. – A kereskedelemben két kitiltott terméket találtak a járási kollégák, illetve három terméket internetes forgalmazás során is – közölte Schmidt Richárd közegészségügyi felügyelő.
Az uniós irányelv szerint a táplálékkiegészítők forgalmazásához előzetes vizsgálatra nincs szükség. Ha a gyártó vagy a kereskedő bejelenti szándékát az Országos Élelmezési- és Táplálkozástudományi Intézetnek, piacra dobhatja a terméket. A kormány szigorítana.
„Kapjon a szakhatóság egy olyan 30 napos időintervallumot, amikor valóban véleményezheti ezt a terméket, és utána kerülhessen a polcokra – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője. – Ne állhasson elő egy olyan időszak, hogy bejelentés után aznap kikerül a polcokra, és olyan anyagot tartalmaz, ami egészségkárosító” – tette hozzá Kissné Horváth Ildikó.
Előzetes vizsgálattal az utólagos, piaci ellenőrzés nem helyettesíthető – mondta a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület illetékese.
„Az sem eléggé megnyugtató, hogy bizonyos potencianövelőket, fogyasztószereket előzetes laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni, mielőtt bejelentik, mert kaptunk a vizsgáló intézetektől olyan nem hivatalos jelzést, hogy csak abban az egy dobozban nincsen a tiltott hatóanyag, amit beküldenek” – fogalmazott a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tagja, Székely Krisztina.
A fogyasztóvédelmi bizottság elnöke szerint szigorításnak csak uniós szinten van értelme. „Romániától kezdve a környező országok bármelyikében ugyanazt a terméket, ugyanúgy meg lehet szerezni, és idehozni Magyarországra. Tehát nyilvánvalóan ez nem lokalizálható, csak Magyarország problémájára ez a kérdéskör, ezt szélesebben kell tekinteni” – vélte a fogyasztóvédelmi bizottság MSZP-s elnöke, Simon Gábor.
Az étrend-kiegészítők haza és uniós szabályozásának áttekintését ajánlásban rögzítette a bizottság.
