Nagyszombaton a legtöbb helyen sötétedés után, de mindenképpen az esti órákban veszi kezdetét a vigília szentmise, melynek lényegi részei a IV. század óta változatlanok. A szertartás négy része a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott közleményében.
A tűzszentelés szertartása után a pap meggyújtja a húsvéti gyertyát, melynek fénye "Krisztust, a világ világosságát" jelzi.
Az igeliturgiában az olvasmányok végigvezetik a híveket az üdvösségtörténet nagy állomásain, majd felhangzik a Glória, és ismét megszólalnak a - nagycsütörtök óta hallgató - harangok, az orgona és a csengők.
Az evangélium után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés, közben a mindenszentek litániáját éneklik a hívek. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor kapják meg a beavató szentségeket - a keresztelés mellett a bérmálást és az elsőáldozást -, ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Ha nincsenek, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait, vagyis hitet tesz Isten mellett és ellene mond a sátán kísértésének.
A vigília csúcspontja az Eucharisztikus áldozat ünnepélyes bemutatása.
A mise végén a legtöbb helyen körmenetet tartanak.
A világegyház legnagyobb ünnepén, húsvétkor a hívők közössége Krisztus győzedelmes feltámadását, a halál legyőzését, a megváltást ünnepli.
Húsvétvasárnap ünnepi szentmiséket mutatnak be minden templomban, és hirdetik, hogy Krisztus "feltámadt, valóban feltámadt", Isten irgalmas szeretete győzött a bűn és a halál felett - áll az MKPK közleményében.
Nagyszombaton a legtöbb helyen sötétedés után, de mindenképpen az esti órákban veszi kezdetét a vigília szentmise, melynek lényegi részei a IV. század óta változatlanok. A szertartás négy része a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott közleményében.
