2024. 05. 24. Péntek Eszter, Eliza napja
Jelenleg a TV-ben:

Híradó

Következik:

Napi aktuális 19:45

Belföld

Érvényesek a december 12-ei törvénymódosítások

Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a munka törvénykönyvének a parlament 2018. december 12-ei ülésnapján elfogadott módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény kapcsán - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden, nyilvános ülésen kihirdetett határozatában.

Ellenzéki parlamenti képviselők, az Országgyűlés tagjainak több mint egynegyede fordult az Ab-hez azzal, hogy a testület semmisítse meg a két törvény december 12-én elfogadott rendelkezéseit, mert azok elfogadásának körülményei szerintük házszabályba és alaptörvénybe ütközőek, így közjogilag érvénytelenek. Az indítványban arra hivatkoztak, hogy az Országgyűlés elnöke és a levezető elnök nem a pulpitusról vezette az ülést, a szolgálatban lévő jegyzők közül egyik sem tartozott ellenzéki képviselőcsoporthoz, továbbá a szavazási rendszer kártya nélküli üzemmódban működött.

Az Ab elutasító döntésének indoklásában kiemelte: az Országgyűlés sok évszázados intézménye történeti alkotmányunk egyik legfontosabb vívmánya, törvényes és alkotmányos működése a jogállamiság és az alkotmányos hatalomgyakorlás egyik kulcsa.

Rámutatott: a demokratikus törvényhozás a tárgyalás elvén működik, két fő alapelve pedig a tanácskozás demokratizmusa és a többségi döntés elve.

Az Alkotmánybíróság kifejtette: előfordulhat, hogy a tanácskozás demokratizmusát védő szabályok egyes parlamenti frakciók visszaélésszerű magatartása miatt akadályozzák a törvényhozás észszerű működését, a döntések megszületését. Ez a parlamenti obstrukció, amikor egy parlamenti kisebbség politikai céljai, a parlamenti döntéshozatal ellehetetlenítése érdekében jogszerű lehetőségét rendeltetésével ellentétesen - a visszaélésszerű joggyakorlás határait feszegetve - használja ki, például felszólalásával húzza az időt.

Az Ab szerint a törvényhozás ésszerű működésének biztosításához fűződő alkotmányos érdek igazolhatja azt a parlamenti törekvést, hogy a többségi döntés elve ne szenvedjen indokolatlan hátrányt a tanácskozás demokratizmusának elve miatt.

Emlékeztettek arra: a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága is megállapította, hogy a parlamentben folytatott viták szabadsága alapvető fontosságú a demokratikus társadalmakban, ám e szabadság nem korlátlan, a parlamenteknek jogukban áll cselekedni, amikor tagjaik a törvényhozás szokásos működésének rendjét megzavarják.

Az Ab leszögezte: az Országgyűlés hatékony, zavartalan működéséhez nyomós közérdek fűződik, a magyar szabályozásban ennek biztosítása és az intézmény méltóságának megőrzése az Országgyűlés elnökének joga és kötelezettsége, ennek ellátása érdekében kap az elnök rendészeti és fegyelmi jogkört.

Az Alkotmánybíróság szerint igazolható, hogy a törvényhozás zavartalan, demokratikus működése érdekében az obstrukciót megakadályozzák, az ilyen képviselői magatartásokat keretek között tartsák, fegyelmi előírásokkal szankcionálják.

Kitért arra is, hogy nem minősül obstrukciónak az a magatartás, amely jogszerűnek még formai értelemben sem nevezhető, és előidézhet olyan jogellenes helyzetet, amikor a rendeltetésszerű működés helyreállítása azonnali megoldást követel.

Az Ab a konkrét eset kapcsán felidézte: az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján ellenzéki és független képviselők az utat elállva lehetetlenné tették a feljutást az elnöki emelvényre. A házszabályi rendelkezések szövegéből azonban álláspontjuk szerint nem következik, hogy az ülés csak az elnöki székből vezethető.

Továbbá igaz ugyan, hogy a parlamenti üléseken a törvény szerint egyidejűleg kettő, lehetőleg egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselőcsoporthoz tartozó jegyző teljesít szolgálatot. A vizsgált esetben azonban a két kormánypárti jegyző kijelölése nem visszaélésszerűen, hanem kényszerítő okok következtében történt, annak módja nem volt jogszabályok által kizárt, így nem tekinthető garanciális előírás megsértésének.

A szavazások lebonyolításának az indítványozók által kifogásolt módjával kapcsolatban az Ab azt állapította meg, hogy egyrészt a szabályok nem írják elő a gépi szavazások "kártyás üzemmódban" történő lebonyolítását, másrészt pedig a képviselők felelősséggel tartoznak azért, hogy megfeleljenek - a többi között a személyes közreműködésre vonatkozó - elvárásoknak.

Az Ab rámutatott arra is, hogy Országgyűlés 2018. december 12-i ülése határozatképes volt, az indítványokban érintett törvények elfogadásakor a szükséges számú szavazatot leadták. Ezen túlmenően az indítványok a szavazások eredményével kapcsolatban csupán érdemi elbírálásra alkalmatlan felvetéseket, lehetőségeket fogalmaztak meg.

Mindezek alapján az Ab a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványokat a 15 alkotmánybíró egyhangú döntésével elutasította.

Az Ab határozatának szövege teljes terjedelmében elolvasható a testület honlapján. 

MTI

Ezek is érdekelhetik

Legfrissebb híreink

Műsorok

Svenk, a HírTV mozimagazinja

Svenk, a HírTV mozimagazinja

A hetente szombatonként 22:50-kor műsorra kerülő Svenkben Zavaros Eszter műsorvezető kalauzolja a nézőket a magyar filmipar múltjába, jelenébe és jövőjébe.
Sajtóklub - ajánló

Sajtóklub - ajánló

Aktuális kérdések, hétről-hétre! Fontos témák, kivételes vélemények! Minden vasárnap 19 óra 10 perctől órától jelentkezik Sajtóklub című műsorunk.
Vezércikk - ajánló

Vezércikk - ajánló

Vezércikk – a sajtóban ez az a műfaj, ami meghatározza az adott médium legfontosabb üzenetét, de ez már nem csak a nyomtatott sajtótermékek privilégiuma. Hétfőtől péntekig 20 óra 55 perctől gyakorló zsurnaliszták, szókimondó véleményvezérek elemzik a nap legfontosabb híreit.
Paláver - ajánló

Paláver - ajánló

A HírFM és a HírTV közös műsora a Paláver. Itt a hallgatók közvetlenül is részt vehetnek a műsorfolyamban. Minden hétköznap 15 óra 30 perctől. A műsor telefonszáma: +36 (1) 799 29 99.

Kapcsolódó tartalmak

Összeomolhatnak Magyar Péter néppárti álmai + videó

Összeomolhatnak Magyar Péter néppárti álmai + videó

A Tisza Párt alapítója egy elnyomó rendszert szolgált ki és a CÖF-CÖKA ebben az ügyben levelet is írt az összes néppárti képviselőnek, ha lehet tartsák magukat a saját álláspontjukhoz, miszerint az Európai Néppárt nem támogat senkit, ha kiszolgálta a kommunista diktatúrát - derül ki a Vezércikkből.
Reagált az adóhatóság Karácsony Gergely kirohanására

Reagált az adóhatóság Karácsony Gergely kirohanására

A politikus azután fakadt ki, hogy házkutatást tartott a Nemzeti-Adó és Vámhivatal Karácsony Gergely jogi főtanácsadójánál és ügyvédjénél. Nem mellesleg a nyomozók nemrégiben a Mediawork szerkesztőségében is jártak, ahol nagy mennyiségű iratot foglaltak le.
@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!