Csodálkozva mesélte el a Magyar Nemzetnek egy, az ötödik osztályt éppen befejező lány édesanyja:
– A gyerek azzal jött haza, hogy a tanítást követően a legjobb barátnőjével szivárványos zászlókat rajzoltak, majd ezeket tiltakozásul kiaggatták a környéken. Beszélgettem vele, kíváncsi voltam, mégis mi ellen tiltakoztak, azt felelte, a melegek megkülönböztetése ellen. Nem tudtam, honnan hallott ilyesmiről, ezért igyekeztem utánajárni.
Hamar kiderült, hogy a két fiatalt felkavaró információ a TikTokról érkezett. Ez egy kínai cég, a ByteDance által létrehozott alkalmazás, amely úgy született, hogy a vállalat felvásárolta a Musical.ly applikációt a felhasználói körrel együtt. Az új termék Kínán kívül a TikTok nevet kapta, 2017-ben indult, és szédületes karriert futott be: 2019-ben például az USA-ban már népszerűbb volt, azaz többen töltötték le, mint az Instagramot és a Facebookot együttvéve.
A siker titka pofonegyszerű. A TikTok egy videómegosztó, ahol mostanáig legfeljebb hatvan másodpercnyi hosszú mozgóképes anyagot lehetett megosztani (ezt nemrég kiterjesztették három percre), a videók érdekesebbé tételéhez pedig maga az alkalmazás kínál eszközöket: képi szűrőket, zenéket, vizuális effekteket. Mindez tökéletesen illeszkedik a látványt a betűhöz képest sokkal inkább értékelő fiatalok ízléséhez, bár egyre jobb mókának tekintik a TikTokos önmegvalósítást a felnőtt generációk tagjai is. Nem véletlen, hogy a TikTok egyike az idei futball Európa-bajnokság fő támogatóinak.
A NuHeadz Talent 2020 elején közreadott egy kutatási eredményt. Arra voltak kíváncsiak, Magyarországon kik használják ezt az alkalmazást. Az eredmény beszédes: a felhasználók 76 százaléka a 11–18 éves korosztályba tartozik, ugyanakkor húsz százalékot alkotnak a 18–24 év közötti felhasználók. A TikTok tehát elsősorban a tinédzserek világa.
Az Országgyűlés idén júniusban fogadta el azt a törvényt, amely a gyermeket az internetről eredő pedofil bántalmazástól igyekszik megóvni. A törvény kiegészül azzal, hogy kimondja, a gyermek szexuális neveléséről kizárólag a szülő dönthet, az iskola ebben legfeljebb kiegészítő jelleggel, a szülővel egyeztetve vehet részt. Az LMBTQ-propagandában ez kifordítva jelenik meg: az, hogy a törvényt az Országgyűlés szavazta meg, homályba vész, helyette a kormány jelenik meg, mint egyfajta totalitárius hatalom, amely megfosztja a 18 év alattiakat, hogy információhoz jussanak a szexualitásról.
Az újonnan közzétett videókban a kiforgatott törvényértelmezés és az LMBTQ-közösség tagjai elfogadásának kérdése egybemosódik, mivel a kereső egy helyre gyűjti az összes LMBTQ-témájú posztot. Vagyis miközben a frissen megszavazott törvény éppen azt szeretné elérni, hogy a szexuális irányultság megélésének társadalmi vonzata ne legyen téma a 18 év alatti fiatalok számára az iskolában, a TikTokon ez kikerülhető, sőt, a téma a sokszorosára dagasztható.
Magyar Nemzet
