– Brüsszeli pletykák szerint a cseh uniós biztos, Vera Jourová kaphatja a jogállamisági portfóliót a következő Európai Bizottságban. Fontos lehetőségnek tartja ezt a régiónk számára?
– Én is hallottam ezeket a pletykákat, de ezek nem annyira fontosak. Minden uniós biztos Európát képviseli, nem egyes országokat. Természetesen, ha egy V4-es ország kapja meg a jogállamisági feladatkört, az nagy bizalmat jelent Európa részéről a régiónk iránt. Meglátjuk. De az a fontos, hogy helyreállítsuk az uniós intézmények szerepét.
– Milyen módon?
– Az Európai Tanácsnak kell betöltenie a legfontosabb szerepet, ez Európa koalíciós kormánya, ahol minden állam- és kormányfő helyet foglal. Nekik kell dönteniük. A Bizottságnak pedig a szerződések őrének kellene lennie, de az előző politikai testületként működött. Meg kell változtatnunk a Tanács működését is, gyakrabban kell találkoznunk és több témát kell megvitatnunk. Sokszor összeültünk például a Brexit megvitatására, de sok más nagy téma is van, mint a migráció, a kapcsolatok Törökországgal, Oroszországgal és Iránnal, vagy a szíriai helyzet. Nagyon gyengék vagyunk a külpolitikában.
– A V4-ek együttműködése és közös érdekérvényesítése elérte, hogy a következő Bizottság komolyabban figyelembe vegye a szavunkat, mint a Juncker-féle testület?
– Persze! A V4-es együttműködés kiváló. Vannak konkrét eredményeink, vannak közös álláspontjaink a migráció, a költségvetés vagy a klíma területén is. Sikeresen megállítottuk legutóbb a csúcsjelölti rendszert is, az új bizottsági elnök, Ursula von der Leyen pedig azt ígérte, jobb kapcsolata lesz a régiónkkal. Be is tartja ezt az ígéretét. Először Párizsba ment, aztán Varsóba, és velem találkozott harmadikként az európai vezetők közül Brüsszelben. A régiónk természetesen nagyon fontos: hatvanötmillió ember, jól teljesítünk a növekedés, a biztonság területén, nagyon alacsony a munkanélküliségi rátánk is. Bízunk benne, hogy a következő Európai Bizottság hozzáállása másmilyen lesz.
– Említette a migrációt a közös visegrádi témák között. Milyen irányba kell mennie az unió migrációs politikájának?
– Két fő problémát látok. Törökországban négymillió menekült van, de Líbiában, Jordániában is. A megoldás a béke helyreállítása lenne ebben a régióban és egyfajta Marshall-terv. Biztos vagyok benne, hogy ezek az emberek szeretnének hazatérni, és talán ha elérjük ott a békét, az segíthet azok gondján is, akik Európában keresnek menedéket. Persze a probléma kezeléséhez Szíriában szerepet kell vállalnia a nagy országoknak, Oroszországnak, az Egyesült Államoknak, a régió országainak. Sajnos Európa egyre inkább elveszti a befolyását a régióban, aktívabbnak kell lennünk. És aztán ott van a migráció Afrikából, ami zömmel gazdasági. Harcolnunk kell az embercsempészek ellen, és konkrét terveket kell készítenünk arról, hogyan segítünk az embereknek a saját régiójukban maradni. A legtöbb migránsnak, aki Európába jön, meghívással kellene érkeznie.
– Ezt hogy érti?
– Csehországban például két százalék alatti a munkanélküliség, a legalacsonyabb Európában. Azok az emberek, akik hozzánk jönnek tanulni vagy dolgozni, meghívással, engedéllyel teszik.
– A budapesti konferencia fő témáját jelentő demográfiai problémákat a magyar kormány szerint családtámogatással, nem pedig bevándorlással kell orvosolni. Hogyan látja ezt a kérdéskört?
– Egyetértek, ugyanakkor ez nagyon összetett dolog. Idősebb emberként azt mondom, hogy az életünk értelme, hogy gyermekeink legyenek, nekem is van négy. De a mi generációnknak nem voltak meg ugyanazok a lehetőségei, mint most a fiataloknak, és nem várhatjuk tőlük, hogy csak anyagi támogatások miatt vállaljanak gyereket, széles értelemben meg kell teremteni a gyermekvállalás feltételeit, kezdve a lakhatástól és az óvodától például a nők munkaerőpiaci visszailleszkedésének támogatásával. Ez összetett probléma, amit meg kell vitatnunk, erre pedig ez a konferencia remek alkalom, ezért is vagyok itt személyesen. Nagyon kíváncsi vagyok az itt hallott ötletekre.
