Az egyetemtörténeti kiállításra kerül az 1959-ben felállított Marx-szobor a közgáz aulájából. „A diskurzus nem a Marx-szoborról szól, hanem a Corvinus Egyetemről és a Corvinus Egyetemnek az identitásáról. Jelesül arról, hogy idén tíz éve, hogy az egyetem ezt a nevet viseli” – mondta Rostoványi Zsolt, a Corvinus Egyetem rektora.
Az intézmény a Corvinus-szimbolika megjelenítésére pályázatot írnak ki. „Nem kizárt természetesen Mátyás király sem, de nem kizárt a Corvina, és nem kizárt valamilyen áttételes módon a humanizmusnak, a reneszánsznak a megjelenítése, megtestesítése, hiszen az egyetem maga az egy szellemi műhely, ahol a legkülönbözőbb véleményeknek, nézeteknek van helye, s amelyik ugye nem fordul szembe saját történelmi múltjával, de a jelenét és a jövőjét nézi elsősorban” – tette hozzá Rostoványi Zsolt.
A szobor eltávolítását a KDNP alelnöke kezdeményezte az év elején. Rétvári Bence szerint akkor kellett volna eltűnnie Marx Károly szobrának az egyetem aulájából, amikor 25 évvel ezelőtt a Közgáz nevéből is kikerült. „A rendszerváltás kicsit megkésett lezárásának ez is egy szimbolikus része. Hiszen azoknak állítunk szobrot, akiket példaképként tudunk állítani egymás elé. Marxot a maga kommunista, osztályharcos és szélsőséges fajgyűlölő eszméivel nem lehet példaként állítani, bármennyire is mellette ott van a közgazdaságtanban végzett igen mély, és sokak által tisztelt munkája. Azokban az országokban viszont, ahol a gyakorlatban is kipróbálták az ő eszméit, ott mindenhol – Latin-Amerikában is, Európában és Ázsiában – mindenhol diktatúra lett belőle” – mondta Rétvári Bence.
A kereszténydemokraták Marx Károly antiszemitizmusára is hivatkoznak. A filozófus a Zsidókérdéshez című művében a következőket írta: „Mi a zsidóság világi alapja? A gyakorlati szükséglet, a haszonlesés. Mi a zsidó világi kultusza? A kufárkodás. Mi a világi istene? A pénz. Nos hát! A kufárkodás és a pénz, tehát a gyakorlati, igazi zsidóság alól való emancipáció volna korunk önemancipációja.”
Az a liberális-baloldali értelmiségi kör, amely a zsidó lakosság érzékenységére hivatkozva a német megszállási emlékmű lerombolására szólított fel, viszont szemet huny Marx egyértelmű antiszemitizmusa fölött. Marx Károly szobrának eltávolítása ellen foglalt állást ugyanis Magyar Fruzsina, a német megszállási emlékmű elleni tiltakozó akció egyik vezetője.
