Rekordrészvétel mellett aratott fölényes győzelmet a 2019-es európai parlamenti (EP) választáson a Fidesz–KDNP. A nagyobbik kormánypárt ezzel sorozatban negyedszerre végzett az élen, s idei eredményével meghaladta azt a csúcsot, amit tíz évvel ezelőtt állított be. Most a választók több mint 52 százaléka, összesen 1,777 millió fő adta voksát a Fideszre és a KDNP-re, vagyis 140 ezerrel többen, mint 2009-ben. Mandátumokra lefordítva ez azt jelenti, hogy a kormánypártok 13 képviselőt küldhetnek a strasbourgi székhelyű testületbe, egyel többet, mint legutóbb.
A választás két nagy vesztese a Jobbik és az LMP. A Jobbikra 2014-ben 340 287-en voksoltak, ez az összes szavazat 14,67 százaléka volt, ami három mandátumot és a legerősebb ellenzéki párt státusát eredményezte nekik. Ezzel szemben most csak 6,44 százalékot kaptak. Ez egy képviselői helyre elég, és ez a legrosszabb eredmény az EP-be bejutott pártok között, ezért komoly politikai következményei lehetnek, hiszen a súlyos kudarc tagadhatatlan bizonyítéka annak, hogy a Vona Gábor által meghirdetett, s utódai által tovább erőltetett néppártosodás és a balliberális pártok felé közeledés zsákutca volt. Az „ős-Jobbik” szellemi örököse, a tavaly alakult Mi Hazánk nem érte el ugyan az ötszázalékos küszöböt, de először nyílt alkalma bemutatkozni az országos közvélemény előtt, és jelét adni annak, hogy van pártja a nemzeti radikálisoknak.
Az LMP még nagyobbat bukott és két ciklus után 2,19 százalékos eredménnyel kizuhant az EP-ből, ami akár intő jel is lehet, amennyiben az SZDSZ sorsával vonunk párhuzamot, amely a 2009-es uniós voksoláson nem tudta megugrani a lécet, s a következő évben már a magyar Országgyűlésbe sem tudott képviselőt küldeni.
Ami az MSZP-t és a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíciót illeti, számukra a választás leginkább arról szólt, melyikük lesz a balliberális oldal vezető ereje. 2014-ben még – 26 ezer szavazattal – a mérleg az MSZP felé billent, és a két párt között a különbség nem érte el a másfél százalékot, tehát lényegében fej fej mellett álltak és egyaránt két-két képviselőt delegálhattak az Európai Parlamentbe. A vetélkedésük most azonban hosszú távra eldőlhet. A Gyurcsány-párt 16,2 százalékot és ezáltal négy mandátumot szerzett, ami megkérdőjelezhetetlenné teszi elsőségüket a baloldalon, a szavazatok kevesebb, mint hét százalékát megszerző, egy mandátumhoz jutó szocialistákkal szemben.
Ezt alighanem Jávor Benedek, a Párbeszéd képviselője sajnálja a legjobban, aki negyedik helyen szerepelt az MSZP–Párbeszéd listáján. Bár a szocialisták elnöke és listavezetője, Tóth Bertalan azt ígérte, nem veszi fel a mandátumát, Jávorból már akkor sem lehet EP-képviselő, ha az előtte állók valamelyike, azaz Ujhelyi István vagy Szanyi Tibor gesztust gyakorol, és visszalép a javára. Így viszont ez a párt is végleg eltűnhet a politika süllyesztőjében.
Az este másik nagy meglepetése, hogy a folyamatosan a bejutási küszöb környékére mért Momentum végül magabiztosan, csaknem 10 százalékkal vette az akadályt, amit tavaly, az országgyűlési választás alkalmával még nem sikerült. Akkor 174 225-en támogatták az olimpiaellenes kampányával ismertté vált, a francia elnök, Emmanuel Macron pártjával és a Guy Verhofstadt vezette európai liberálisokkal is jó viszonyt ápoló mozgalmat. Fekete-Győr Andrásék mostanra megduplázták bázisukat, s ezzel komoly lendületet vehetnek az őszi önkormányzati választások előtt. Sőt, a DK-val együtt, az erősebb jogán, akár teljesen újra is írhatják az MSZP–Párbeszéddel már megkötött fővárosi és települési szintű szövetségek feltételeit.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) hivatalos közlése szerint a 19 órás urnazárásig 3 409 785-en adták le szavazatukat, ez a választásra jogosultak több mint 43 százaléka. Ezzel egyúttal megtört egy tizenöt éve tartó negatív trend: eddig ugyanis választásról választásra, a 2004-es 38,5 százalékról 28,97 százalékra csökkent a részt vevők száma az EP-választáson. Mindez valószínűleg annak köszönhető, hogy a magyar választók átérezték a döntés súlyát, s túlnyomó többségük a bevándorlás, a kötelező kvóták és a „multikulti” ellenében egy erős, keresztény Európára szavazott.
Érdemes megemlíteni, hogy a fővárosban a választók több mint fele az urnákhoz járult, ennek döntő szerepe lehet a DK és a Momentum előretörésében. Ugyancsak az országos átlag felett, 50 százalék körüli eredményeket hozott Szombathely és Székesfehérvár. Ehhez képest Miskolc, Nyíregyháza vagy Debrecen választóinak csak 40-42 százaléka szavazott. Ez jól jelzi a Kelet- és Nyugat-Magyarország közötti különbséget. A választási kedv ugyanis jellemzően a dunántúli megyékben volt átlag feletti, sőt a legnagyobb részvételt is Zala és Vas megyei településeken regisztrálták.
A választás egyébként különösebb rendbontás és fennakadások nélkül zajlott. A Heves megyei Besenyőtelek egyik szavazókörében egy ablakon betévedt denevér okozott riadalmat. Vecsésen pedig egy kutya megharapta a szavazatszámláló bizottság egyik tagját egy portán, ahová mozgóurnát vittek. Pátyról jelentették továbbá, hogy egy férfi a szavazókörben pártlogós pólóban jelent meg, hangoskodott, majd ollójával felaprította szavazólapját, de kérésre önként távozott.
Magyar Nemzet
