Közleményük szerint a magyar fiatalok a vállalkozások igényeihez igazodó készségekkel, kompetenciákkal felvértezve kerülhetnek ki a megerősített szakképzési rendszerből, így tisztességes munkával versenyképes jövedelemhez juthatnak.
Kiemelték:
a gazdaságvédelmi intézkedések részeként és a fiatalok foglalkoztatásának további bővítése érdekében az ősszel kezdődő tanévben rugalmasabb, gyakorlatiasabb szakképzési rendszer várja a diákokat. A kormány éves szinten 35 milliárd forintot biztosít az oktatók 2020 júliusától érvényes, átlagosan 30 százalékos béremeléséhez.
Az intézkedésekkel teljesítményalapú, versenyképes, motiváló bérezési rendszer jön létre. A változások kedvező hatása lesz, hogy a pályakezdő fiatalok a magasabb fizetés miatt a szakképzésben helyezkednek el. A béremelés erősíti a szakképzés és a versenyszféra közötti kapcsolatot és átjárhatóságot is - írták.
Mivel az intézményvezetők látnak rá közvetlenül a munkavégzés minőségére, teljesítményalapú differenciálás alapján ők dönthették el, hogy kinek mekkora emelés jár. Döntéseiket a Szakképzési Innovációs Tanács munkacsoportja által összeállított oktatói értékelési rendszer támogatta. A munkáltató által megajánlott új bért országos átlagban az érintettek elsöprő többsége, a szakképzési centrumokban dolgozók mintegy 97 százaléka fogadta el - tette hozzá az ITM.
"A magyar oktatás rendszerében hasonló mértékű, minősítéshez kötött béremelésre még nem volt példa. A kimagaslóan teljesítő oktatók akár 60-70 százalékkal többet kereshetnek, az átlagos bérnövekmény meghaladja a 80 ezer forintot. A megújuló szakképzésben a szeptemberben induló tanévtől a diákok is többletjuttatást kapnak az újonnan bevezetett ösztöndíjak formájában"
- hangsúlyozta Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára a szaktárca közleményében.
MTI
