Kezdetét vette tegnap a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartását szolgáló beruházás, a Paks II projekt első felvonulási épületeinek kivitelezése. Több mint nyolcvan kiszolgálóépületet létesítenek: irodaházakat, szerelőcsarnokokat, raktárakat, amelyek mind szükségesek a két új atomerőművi blokk kivitelezéséhez. A két új áramtermelő egység egyenként 1200 megawatt kapacitású, amelyek kiváltják majd a jelenleg működő négy blokkot a 2030-as években, azok élettartamának lejártakor.
Olcsó és stabil ellátás
– A magyar gazdaság hosszú távú versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a magyar háztartások és vállalkozások olcsó villamos energiához jussanak kiszámítható, hazai forrásból – hangsúlyozta Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter.
– Nincs olcsó energia és fenntartható rezsicsökkentés a paksi atomerőmű nélkül, hiszen nukleáris forrás hiányában legalább negyven százalékkal drágább lenne az áram belföldi előállítása, míg a megújulóalapú villamos energia a paksi árának háromszorosa. Ez azt jelentené, hogy egy magyar családnak havonta több ezer forinttal lenne drágább az áram, mint most – fejtette ki Süli János.
A miniszter idézte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legutóbbi nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálatát is, amely alapján az európai uniós fővárosok közül csupán Szófiában volt olcsóbb a lakossági villamos energia, mint Budapesten.
– Az előkelő pozíció megtartásához elengedhetetlen az atomenergia hosszú távú alkalmazása, ezért is kiemelten fontos, hogy megépüljenek az új blokkok – fűzte hozzá Süli János, majd a másik okról is beszélt.
– A nukleáris alapú áramtermelésre a klímapolitikai célok eléréséhez is szükség van, hiszen az atomerőművek szén-dioxid-kibocsátás nélkül termelnek nagy mennyiségben villamos energiát. Ezért alappillére Magyarország klímapolitikájának a nukleáris erőművi kapacitás hosszú távú fenntartása, a napenergia részesedésének növelése mellett.
Azokban az országokban, amelyekben végleg leállították az atomerőműveket, ugrásszerűen megnőtt a légszennyezés. Németország például, amely a nukleáris alapú áramtermelés kivezetése mellett döntött, képtelen teljesíteni a 2020-ra előirányzott szén-dioxid-kibocsátási célokat, hiszen az időjárásfüggő megújulók miatt fosszilis erőművekre is kénytelen támaszkodni. Másfelől pedig a német lakossági fogyasztók háromszor annyit fizetnek egy kilowattóra (kWh) áramért, mint a magyarok.
Süli János emlékeztetett arra is, hogy Magyarország jelenleg az áramigény harmadát importból, jellemzően a környező országok fosszilis erőműveiből származó villamos energia vásárlásával fedezi.
A miniszter véleménye szerint a klímavédelmi célok elérése mellett tehát az importfüggőség mérséklése szempontjából is kulcsfontosságú a Paks II beruházás, külföldi erőművekre nem lehet alapozni hazánk ellátásbiztonságát.
A Paks II. Zrt. megrendelőként abban érdekelt, hogy kiváló minőségben valósuljon meg a projekt kivitelezése – erről Lenkei István, a társaság vezérigazgatója beszélt, hozzátéve, hogy a zrt. és a fővállalkozó ASZE szorosan együttműködik.
– A tegnap indított munkálatokkal párhuzamosan zajlik a két új paksi blokk létesítési engedélyéhez szükséges, mintegy háromszázezer oldalas műszaki tervdokumentáció összeállítása, amely azt hivatott igazolni, hogy az új blokkok tervei maximálisan megfelelnek a legszigorúbb nemzetközi, magyar, illetve európai biztonsági előírásoknak – emlékeztetett a vezérigazgató.
A Paks II projekt fővállalkozója az ASZE Mérnöki Vállalat Rt., amely a Roszatom mérnöki divíziójához tartozik. Alekszandr Hazin, az ASZE alelnöke, Paks II építési projektigazgatója mérföldkőnek nevezte a felvonulási épületek létesítésének megkezdését az orosz–magyar kormányközi megállapodás alapján megvalósuló beruházásban. Elmondta, hogy a munkálatok előkészületként szolgálnak a két új blokk létesítéséhez, a telephelyen ezután folyamatos lesz a munkavégzés.
– Ezek a blokkok a világ egyik legkorszerűbb és legbiztonságosabb technológiáját képviselik, a 3+ generációs erőművek közé tartoznak. Az új egységek biztonságosan látják majd el Magyarországot szén-dioxid-kibocsátástól mentes, tiszta és olcsó villamos energiával a legalább hatvanéves garantált üzemidő, illetve a lehetséges üzemidő-hosszabbítás során – hangsúlyozta Alekszandr Hazin, aki kiemelte, hogy a tendert elnyerő KÉSZ-csoporttal megbízható magyar partnerre leltek.
Az orosz fővállalkozó által Paks II felvonulási létesítményeire a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. adta a legjobb ajánlatot, a megbízás elnyeréséhez a számos nemzetközi referencia mellett az is hozzájárult, hogy a társaság a saját erőforrásaira támaszkodik – ismertette a kivitelező vezérigazgatója.
Sáray Zoltán szerint Magyarország egyik legnagyobb építőipari cégcsoportjaként a KÉSZ-csoport határidőre és a legmagasabb szakmai színvonalon adja majd át a felvonulási épületeket. A magyar cég munkája beleszámít abba a negyvenszázalékos részarányba, amelyet a teljes projekt kivetelezésére tűztek ki célként. A vállalat érdekelt a Paks II projekt építési-szerelési munkálataiban is.
A megrendelő Paks II. Zrt. pedig már korábban biztosította azt a 22/11 kilovoltos transzformátorállomást, amely az építési munkálatokhoz szükséges villamosenergia-ellátást garantálja.
Klímacélok Pakssal
A Paks II projekt tehát a ma Magyarországon működő négy reaktorblokk teljesítményét helyettesíti majd 2400 MW-tal, kissé túlszárnyalva a jelenlegi 2000 MW-os bruttó teljesítményt, hiszen a megrendelő szem előtt tartotta a villamos energia iránti igény várható további növekedését, illetve az importhányad mérséklését.
Napjainkban a paksi atomerőmű a hazai áramigénynek mintegy harmadát fedezi éves szinten, a kereslet másik harmadát importból, harmadik harmadát pedig egyéb termelésből oldják meg.
A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. úgy számol, hogy a hazai villamosenergia-rendszer teljesítőképességének fenntartásáért a következő évtizedben legalább 5300 MW összkapacitást kell létesíteni.
A két új blokk összteljesítményének léptéke elmarad az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC ajánlásától is, amely a múlt év végén publikálta az évtized egyik legfontosabb klímavédelmi jelentését.
Ebben egyebek mellett az állt, hogy 2040-re megközelítőleg a mai duplájára kellene növelni a világon működő atomerőművi kapacitásokat az éghajlatváltozás megállítására teendő lépések között.
A jelentés szerzői leszögezték, hogy a globális felmelegedést – a párizsi klímaegyezménynek megfelelően – az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fok alatt kell tartani, mégpedig az emberiség és a föld élővilágának fennmaradásáért. A testület határozottan kiállt amellett is, hogy a küzdelem nem lehet eredményes a nukleáris energia alkalmazásának mellőzésével.
– Vagy klímacélok, és akkor Paks. Vagy nincs Paks, és akkor nincsenek klímacélok – a fentiek fényében érthető, miért válaszolt ezekkel a mondatokkal a minap Orbán Viktor kormányfő a parlamentben Schmuck Erzsébet LMP-s képviselőnek, aki azt kérdezte, milyen érdemi lépéseket tesz a kormány a klímaváltozás ellen.
A miniszterelnök válaszában azt is jelezte, hogy a kormánynak fontos a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni küzdelem, mert tisztább vizet, tisztább levegőt és elviselhető klímát szeretne elérni. Ezért – fűzte hozzá Orbán Viktor – hosszú távon atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban napelemes beruházásokkal szeretnék fedezni az ország az energiaszükségletét, illetve csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.
Téves szembeállítás
Rossz megközelítés a nukleáris és a zöldenergia-források hasznosítását egymással szembeállítani. Ahogyan azt az Európai Parlament már 2015 decemberében szavazással kimondta az energiaunióról szóló állásfoglalásában: a megújuló és az atomenergia-termelésre is szükség van a jövőben. A két technológia nem helyettesítheti, sokkal inkább kiegészítheti egymást, párhuzamos működtetésük előnyökkel jár. Közös előnyük pedig az, hogy szén-dioxid-kibocsátás nélkül termelnek villamos energiát.
Nem véletlen, hogy az egymással párhuzamos működtetés javasolt, hiszen a két technológia kiigazítja a másik hátrányait. Az időjárásfüggő napenergia-hasznosítás hátulütője a termelés kiszámíthatatlansága és rendszertelensége, míg az atomerőművek termelése könnyen tervezhető, és egyenletesen állítják elő az áramot.
Az egyenletes termelés, illetve a nukleáris technológia velejárója, hogy a reaktorok teljesítményének szabályozása kifejezetten rugalmatlan: a két új paksi blokk jól szabályozhatónak számít, mivel naponta akár két alkalommal is lehet állítani a teljesítményükön.
A nukleáris technológia klímavédelemben betöltött szerepét mára olyan országok is felismerték, mint a legnagyobb karbonkibocsátók között számontartott Kína, ahol tavaly hét reaktort állítottak szolgálatba.
Törökország, Banglades és India is az atomerőművet építők között van. A sort – a teljesség igénye nélkül – folytatni lehet Nagy-Britanniával, Finnországgal vagy éppen az Egyesül Államokkal, világszerte jelenleg több mint ötven blokk épül és további ötszáz új reaktor kivitelezése várható.
Érdekes helyzet Ausztráliáé, amely még 1998-ban tette indexre az atomenergiát, ám miniszterelnökük nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a tilalom feloldását fontolgatják.
