Nincs ez másként most sem, ma is azok a társadalmak fordítanak kiemelt figyelmet egyetemeikre, kutatóhelyeikre, amelyek bíznak a jövőben, és képesek az eredményekért megdolgozni - hangsúlyozta Lantos Csaba. A tárcavezető azt mondta, a megvalósult beruházások hozzájárulnak az egyetemi tudományos és innovációs park kialakításához, így az innovációs együttműködés bővítéséhez, ahogyan ahhoz is, hogy a világ vezető nagyvállalatai kapcsolódjanak az itteni kutatóhelyekhez.
A miniszter kiemelte: számolni kell azzal, hogy az üzleti és az egyetemi, akadémiai szférában egyre gyorsabb ütemű a fejlődés, "ebben a versenyben talpon maradni pedig csak úgy lehet, ha tudatosan megdolgozunk azért, hogy összekössük egyetemeinket, kutatóhelyeinket a világ tudományos életével és egyben a versenyszférával." Hozzátette, a konzervatív kormány szerint a kutatás-fejlesztés támogatása erősíti a gazdaság versenyképességét. Lantos Csaba kiemelte: a sikeres energiaátmenetben a kormány számít a tudományos, kutatásfejlesztési és innovációs eredményekre.
Rovó László, az egyetem rektora szerint a Szegedi Tudományegyetem mindig komoly alapokra épülő, komoly eredményeket elérő intézmény volt, ez a beruházás és a Science Park pedig a jövőt fogja szolgálni. Megemlítette az ELI ALPS lézeres kutatóintézetet, amely - mint fogalmazott - zászlóshajóként érkezett a parkba, gyakorlatilag a világ egyik legfejlettebb lézertechnológiai központja, de szót ejtett a Rheinmetall gyárról is, amely szintén a területen működik. Fendler Judit, az SZTE kancellárja azt mondta: a Science Parkkal a cél nemcsak az egyetem képességeinek bővítése volt, hanem a lehetőségeken belül a dél-alföldi régió gazdaságfejlesztési képességeinek javítása is.
A park közművesítése és az úthálózat kiépítése szűk másfél év alatt valósult meg, és tavaly decemberben határidőre el is készült - tudatta a kancellár. Kiemelte: a Science Park maradéktalanul alkalmas további beruházások fogadására, majd hozzátette, elsősorban a kutatás-fejlesztésben, az innovációban élen járó, és ehhez kapcsolódóan már termelőmunkát is végző cégeket csábítanának ide. Reményét fejezte ki, hogy a beruházásnak köszönhetően hamarosan további hazai és nemzetközi vállalkozásokat köszönthetnek itt befektetőként, ezzel növelve a régió gazdasági erejét.
A fejlesztésről szóló sajtóanyagban azt írták, a projekt 2023 júliusában indult el a terület közművesítésére kiírt közbeszerzés adatai szerint a nyertes ajánlatot tevő Colas Zrt. és a Délút Kft. konzorciummal. A beruházással megvalósult a 85 hektár nagyságú terület komplex közműfejlesztése (ivóvízellátás, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés, távközlési hálózat, villamos-, gázhálózat kiépítése, térvilágítás kialakítása, zöldsávok kertészeti munkája) és kiépült a belső úthálózat.
A Colas Zrt. és a Délút Kft. konzorciuma több mint 5,8 kilométer aszfaltos utat épített két körforgalmú csomóponttal, 3,6 kilométer víz- és 3,5 kilométer szennyvízvezetéket fektettek, és kialakítottak egy szennyvízátemelőt. A fejlesztés része volt két csapadékvíz-tározó tó építése, az 5,7 kilométeres optikai kábelhálózat és a térvilágítás kialakítása, valamint az utakhoz kapcsolódó kertészeti munkák elvégzése is.
Forrás: MTI
Fotó: Facebook