Mások mellett az ő nevéhez fűződik a táncházmozgalom létrejötte. A magyar néptánciskola és a folklór sajátos színházi megjelenítésének egyik megteremtőjeként úgy tartotta, hogy a táncot ugyanúgy kell megtanulni, mint az anyanyelvet, írja az Index.
A család közleménye szerint Novák Ferenc kivételesen nagyszerű, gazdag, robbanékony és termékeny életét az utolsó pillanatig szellemi frissességben töltötte, idén áprilisban a Táncháztalálkozón még több száz embernek tartott tánctörténeti előadást.
Generációja – többek között Martin György, Timár Sándor, a Pesovár testvérek – olyan történelmi jelentőségű etnográfusi munkát végzett el a huszadik század ötvenes éveitől kezdve, ami csak Bartók és Kodály érdemeihez mérhető; túlzás nélkül a Kárpát-medence sokszínű néptánchagyományának fennmaradását köszönhetjük nekik.
– írja a Magyar Nemzet.
Novák Ferenc Nagyenyeden született 1931. március 27-én. Gyermekkorát Erdélyben töltötte, ezt követően a második világháború alatt költöztek Budapestre. Érettségi után műszaki gyakornokként dolgozott a Vegyipari Gép- és Radiátorgyárban, ahol tánccsoportot szervezett, majd az Építők Táncegyüttes oszlopos tagja lett. Ennek bázisán alapította meg 1954-ben a HVDSZ Bihari János Táncegyüttesét olyan kiválóságokkal, mint Timár Sándor, Éri István, Pesovár Ernő, Pesovár Ferenc. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1963-ban szerzett okleveles etnográfus diplomát, hét évvel később elvégezte a Színművészeti Főiskola koreográfus-rendező szakát. A Biharit, amely az amatőr néptáncmozgalom vezető együttese lett 1987-ig vezette, 1964 és 1975 között a Honvéd Együttesnek is a tánckarvezetője, majd 1983-tól művészeti vezetője volt. Az amszterdami Nemzetközi Folklór Táncszínház koreográfus-rendezőjeként tevékenykedett 1977 és 1983 között, majd 1975 és 1989 között a szegedi nemzetközi néptáncfesztivál művészeti vezetőjeként dolgozott. Később a Magyar Táncművészek Szövetségének főtitkára lett, 1996-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2012 decemberében kilépett a testületből.
