Először az alkotmányügyi bizottság tárgyalta az igazságügyi minisztérium jelentését. A dokumentum az illetékes uniós biztos, Viviane Reding lépéseit összegzi az úgynevezett Tobin-ügyben. Reding a tekintélyes német lapban, a Frankfurter Allgemeine Zeitungban márciusban úgy nyilatkozott: nem csodálkozik azon, hogy Írország nem hajlandó kiadni Francis Tobint Magyarországnak, ahol megkérdőjelezhető az igazságszolgáltatás függetlensége. A férfi két kisgyermeket gázolt el 2000 tavaszán Leányfalun, amiért a magyar bíróság három év letöltendő szabadságvesztésre ítélte.
– Ez a magatartás, ez a hozzáállás egy uniós biztos részéről elfogadhatatlan, a kormány megítélése szerint az uniós biztos magatartásával az Országgyűlésnek is foglalkoznia kell – mondta Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Hasonlóan érvelt a Fidesz szakpolitikusa is. „Itt arról van szó, hogy egy biztos nyilvánvaló prekoncepció alapján, Magyarországgal szembeni prekoncepció alapján, veszi magának a bátorságot, és az igazságszolgáltatás függetlenségét összekeveri egy jogerős ítélet végrehajtásával – fogalmazott Gulyás Gergely, hozzátéve: illetve a végrehajtás átadásával. – Erről van szó. Ezért aztán, ha valaki ezt az ügyet aktuálpolitikai célokból felhasználta, akkor az Reding biztos asszony volt, nem pedig a jelenlegi kormánypártok” – mondta a képviselő.
Schiffer nem igazán érti…
Az egykori LMP-frakció vezetője szerint viszont a Reding-nyilatkozatról nem a parlamentnek kell állást foglalnia. „A jelentésben is idézett biztosi nyilatkozat, az nyilvánvalóan elfogadhatatlan és méltánytalan – közölte Schiffer András. – Ezzel együtt viszont nem igazán értem, hogy ez hogy kerül ide. Úgy tűnik, hogy a kormány a saját sajtóosztályát összekeveri az Országgyűléssel” – tette hozzá a képviselő.
A Jobbik a Tobin-ügyben újabb példát lát a kettős mércére. – Egyfajta másodrangú állampolgári státuszt élveznek a magyar polgárok, illetve maga Magyarország is egy másodrangú státuszt élvez – közölte Gaudi-Nagy Tamás.
Az európai ügyek bizottságában a szocialista Szanyi Tibor arra utalt, hogy szerinte Viviane Reding elítélése összefügg az alaptörvény negyedik módosításáról szóló vitával, amelyet kedden rendeznek az Európai Parlamentben.
„Ezt okosnak tartják, hogy most ismét bohócot csinálnak saját magukból? – tette föl a kérdést Szanyi Tibor. – Ezt azért kérdezem így, mert, ugye, ez szó szerint, ez a bohóc szó szerint is már a német nyelvterületen megjelent. De a lényeget tekintve egy nappal az EPP, tehát az Európai Néppárt frakcióülése előtt vagyunk” – tette hozzá a képviselő.
Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára emlékeztette Szanyi Tibort arra, hogy 2003 óta valamennyi kormány kérte az ír gázoló kiadatását. „Tíz éve hozott bírósági döntésről van szó. Ez nem aktuálpolitikai kérdésről szól, hanem arról, hogy az Európai Unión belül és Magyarországgal szemben megengedhet-e magának ilyen kijelentést, hogy egy tíz évvel ezelőtt hozott ítéletet, egy egy évvel ezelőtt hozott ítéletet kétségbe vonjon, és ő egymagában azt mondja, akár magánszemélyként, akár biztosként, hogy a magyar bíróságok ítéleteit külföldön nem kell végrehajtani” – fogalmazott Rétvári Bence.
A parlamenti bizottságok ellenszavazat nélkül, a baloldali ellenzék tartózkodása mellett támogatták a jelentés elfogadását.
