Medgyessy Péter ügynökmúltját a Magyar Nemzet leplezte le. A napilap 2002 nyarán dokumentummal igazolta, hogy az akkori miniszterelnök a pártállam állambiztonsági szolgálatának szigorúan titkos tisztje volt. A jövőben maguk a megfigyeltek hozhatják nyilvánosságra, hogy kik jelentettek róluk. Az igazságügyi minisztérium törvényjavaslata szerint közzétehetik a velük foglalkozó hivatásos állambiztonsági alkalmazott, hálózati személy és operatív kapcsolat nevét.
– Fontos, hogy aki erkölcsi kárpótlásnak tartaná, hogy a nyilvánosság megismerje ezeket a neveket, azokat ő megteheti, és így az áldozat válik az ügy urává, és végre valamiféle információs kárpótlást kaphat. És nem ő lesz ismételten az áldozat, hanem ő lesz az, aki az elégtételt megkaphatja a nyilvánosság által – mondta Rétvári Bence, a KIM államtitkára.
Az LMP továbbmenne
Az ellenzéki párt közérdekből tenné nyilvánossá azoknak az adatait, akik hivatásosként vagy besúgóként együttműködtek az állambiztonsággal. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a neveket bárki megismerhetné, nem csak a megfigyeltek. Az LMP a saját törvényjavaslatát már tavasszal benyújtotta a parlamentnek, de a kormánypártok nem vették tárgysorozatba. Schiffer András, az LMP társelnöke szerint „ez a szőnyeg alá söprésről szó, arról, hogy a Fidesz meg akarja úszni az aktanyilvánosságot”.
A kommunista diktatúra működésének feltárását a Nemzeti Emlékezet Bizottsága irányítja, a testület felállítását az alaptörvény írja elő. A bizottság vizsgálja majd az MSZMP, a Munkásőrség és a KISZ vezetőinek szerepét is. A kormányzati javaslattal a Jobbik sem elégedett.
– A Nemzeti Emlékezet Bizottsága kizárólag az időhúzást szolgálja. Egyetlen kormánydöntéssel nyilvánosságra lehetne hozni az ügynöklistákat, amik jelenleg 2060-ig titkosítva vannak. Úgy gondoljuk, hogy nemcsak kétharmados többséggel, hanem konkrétan egy kormánydöntéssel nyilvánosságra lehetne hozni, ha valódi politikai szándék állna a kormányban arra, hogy ezt megtegye, már régen megtette volna – közölte Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője.
Lélektanilag fontos
A korszakot kutató történész szerint lélektanilag fontos, hogy az áldozatok dönthetnek arról, elégtételt vesznek-e a nyilvánosság segítségével vagy sem. „Ne feledjük el, hogy a társadalom egyénekből áll, tehát itt, amikor az egyénnek az erkölcsi normáit javítja, akkor ezzel a társadalom erkölcsiségét is emeli, tehát a kettőt én nem választanám szét, tehát a hatása kettős. Egyrészt érinti a személyt, másrészt pedig a társadalom, a saját múltjával lesz jobban tisztában, mint eddig, és ez egyáltalán nem hátrány” – véli M. Kiss Sándor történész.
A Nemzeti Emlékezet Bizottságának munkáját önálló hivatal segítené központi költségvetési szervként.
