Vasárnap délután alig van forgalom az M3-as autópálya fővárosi szakaszán. A sztrádát a rendőrség figyeli a szupertraffipaxal. A VÉDA-nak meg is van a visszatartóereje, a sofőrök a sebességhatárt betartva közlekednek. Nem úgy, mint péntekről szombatra virradó éjszaka, amikor több fővárosi út is versenypályává vált.
„Augusztus 17-ről 18-ra virradó éjszaka több helyszínen tartottak sebesség-ellenőrzést a fővárosban. Összesen 147 alkalommal mértek kollégáim sebességtúllépést. Volt olyan autós, aki a megengedett 70 kilométer per órás sebesség helyett, 167 kilométer per órás sebességgel ment, mindezt annak ellenére, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság előre meghirdette a sebességmérés időpontját és helyszíneit” – jegyezte meg Csécsi Soma, a BRFK szóvivője.
Az ORFK adatai szerint 2018-ban kilencéves csúcsot döntött a személyi sérüléses balesetek száma: június végéig 7700 esetben intézkedtek. A balesetekben több mint 10 200-an megsérültek vagy meghaltak. A leggyakrabban a sebességhatár túllépése miatt következik be a baj, minden harmadik tragédia a gyorshajtásra vezethető vissza.
„Amikor valaki szinte direkt megszegi a szabályokat, ez egyfajta magatartás. Az ilyen típusú ember máskor, máshol is így viselkedik, hogy valószínűleg nem tartja be a szabályokat nemcsak a vezetésben. És egy másik dolog, amit a tanulmányok kimutatnak, hogy alapvetően a figyelemelterelés az, ami a hátterében áll még ezeknek a szabálysértés alapú sebességtúllépéseknek” – magyarázta Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus.
A tapasztalatok szerint, ha a sofőr másra figyel, szinte automatikusan gyorsít. Magyarországon a legtöbb problémát a relatív gyorshajtás okozza, amikor a sofőr nem az út- és a látási viszonyoknak megfelelően vezet. Ez esténként vagy csúszós, vizes utakon lehet veszélyes.
