Varga Zoltán tagadja, hogy érintett lenne a politikában, azonban köztudott róla, hogy erős baloldali kapcsolatokkal bír. Az általa tulajdonolt 24 az ellenzék egyik propagandalapja.
"Technokrata szemlélettel rendelkező pénzügyi befektető vagyok" - így jellemezte magát Varga Zoltán a Médiapiacnak adott négy évvel ezelőtti interjúban. Bár nem biztos, hogy ez volt a szándéka, hat szóval tökéletes jellemrajzot adott magáról: az érzelemmentes, profitéhes és gátlástalan üzletemberét.
Karrierjének egyes állomásai mind ebbe az irányba mutatnak: a pénzügyi nyereség és az ezzel járó hatalom megszerzésének reményében képes bármit megtenni. Szó szerint bármit.
Milliárdos cégvezér
Varga Zoltán azt állítja, szegény családból származik: édesapja bányász, édesanyja betanított munkás volt. "Soha senkinek nem volt pénze a családban, ráadásul nálunk otthon, Bonyhádon nem voltak könyvek" - mondta Varga egy interjúban.
Miután lediplomázott a pécsi egyetem közgazdasági karán, első munkahelye a Budapesti Értéktőzsde volt, ahonnan 1991-ben a Credit Suisse First Boston londoni és New York-i irodáiban kötött ki.
Ekkorra már komoly kapcsolatokra tett szert, aminek köszönhetően belevágott első komolyabb befektetésébe, a Budapesti Ingatlanfejlesztő Zrt.-be (BIF), amiből éppen a 2008-as gazdasági válságot megelőzően szállt ki.
Saját bevallása szerint a legnagyobb pénzt a Wizz Airrel szerezte, hatalmas profitra tett szert a pénzügyi manőverrel, amivel meg tudta alapozni későbbi terveit.
"Tudtam, hogy ez egy óriási lehetőség, fél évet húztam le náluk. A statisztikák szerint száz légitársaságból kilencven tönkremegy, nem sokkal a vállalkozás kezdete után. (...) Erre kifejezetten büszke vagyok. Bár vállaltam némi rizikót, nagyon sok pénzt kerestem rajta." A Wizz Airből szerzett vagyonából fektetett már repülőautó-fejlesztő startupba és dél-amerikai fapados légitársaságba is.
2004-ben létrehozta az eleinte faktoringgal foglalkozó Central Csoportot, majd 2014-ben megvásárolta a finn Sanoma cég magyarországi leányvállalatát, ahol baloldali médiabirodalmat kezdett felépíteni. A 24, a Story, a Nők Lapja, a Best, a Startlap, a Meglepetés, a Színes RTV, az NLC, a Marie Claire, a Vezess.hu és több más, internetes és nyomtatott sajtótermék jelenleg is az övé.
A Central Csoport mellett vett egészségügyi céget, jégkrémgyárat, nyomdát, lengyel tankönyvkiadót, érdekeltséget szerzett ingatlankezelőben. Vargát rendszeresen éri a vád, hogy alaposan egyik befektetésével sem foglalkozik, valójában csak a hatalmas hasznot akarja kivenni a cégekből - ahogy ezt tette a közelmúltban a 24-ben is.
Hivatalosan nem Varga Zoltáné, hanem egy volt 24.hu-alkalmazott bt-je nevén szerepel a Media1, de enyhén szólva igen közel áll ez a blog is a milliárdoshoz. A blog rendszeresen reklámozza a 24.hu-t, és meglehetős gyakorisággal hízelkedik Vargának.
A Forbes 2019-ben kiadott, "50 leggazdagabb magyar" elnevezésű kiadványában 43,2 milliárd forintos vagyonával a 30. helyen állt. Szintén bekerült egy másik, a "100 Leggazdagabb magyar" elnevezésű összesítésbe, a 61. helyre volt jó.
"Rengeteg pénzt kerestem"
Ismerősei szerint kiapadhatatlan a profitéhsége. "Nem ismer kontrollt, mindenre rá akarja tenni a kezét" - ez csak egy vélemény a sok közül. Van, aki szerint a Central Médiacsoport tulajdonosa a mai napig képtelen feldolgozni és helyén kezelni a vagyonát. Ezt ő sem tagadja. "Egészen biztosan volt bennem bizonyítási vágy, bátorság és nagyon erős belső motiváció. Ezek hajtanak gyermekkorom óta. És nem csillapodik, amin néha magam is meglepődöm. Sőt, ma sokkal több energiát fektetek az üzletbe, mint húsz éve" - mondta a második baloldali propagandalapnak, a hvg-nek adott tavalyelőtti interjújában.
A vele kapcsolatos vélekedéseket Varga is erősíti, szinte minden megnyilvánulásában áhítattal beszél a pénzről.
Már egészen kiskorában a gazdagságra vágyott: többször mesélt arról, hogy minden álma egy vidéki kastély. Azóta ez a Central-újságírók legnagyobb bánatára - részben - megvalósult, de erről majd később. Üzleti felfogásáról számos fórumon beszélt, de talán legjellemzőbb mondata az volt, amikor úgy fogalmazott, hogy a befektetési iparágban, ahol működöm, a pénz az egyetlen értékmérő, itt a sikert másban nem lehet mérni.
Nem volt ez másképp a Sanoma-üzlettel sem, Varga szerint a befektetéssel "a szórakoztatás és a profit" volt a célja. Erre az időszakra egyébként úgy emlékezett vissza, hogy először a nyereség felől közelítette meg a vételt, azonban később beleszeretett a média világába. "A Central Médiánál, pontosabban a korábbi Sanománál először a pénzügyi szempontok domináltak, majd utána rájöttem, hogy ez tetszik, ez jó. Azt gondolom, hogy megszerettem" - nyilatkozta korábban. Vagyis ő sem tagadja, hogy amellett, hogy könyörtelenül kizsigereli a hasznot a cégből, politikai befolyásra is próbálja használni.
Varga személyének tárgyalásakor nem lehet elmenni amellett: milliárdos befektetőként teljes mértékben elszakadt a magyar valóságtól. Pár éve azt találta mondani, hogy "egy átlagember többet költ, mint én". Ezt azzal magyarázta, hogy "az a pénz, amit megkeres, további befektetésekre van". Ebben legalább őszinte volt: a felhalmozott vagyonát kizárólag saját magára, és üzleti érdekeltségeire fordítja.
Az igazi vörösbáró
A Central Médiacsoportnál jelenleg is zajló történések pontosan ezt támasztják alá, megmutatva, hogyan is viszonyul Varga a pénzhez és beosztottjaihoz. Mint ismert, a cég vezetősége márciusban váratlanul úgy döntött, a koronavírus-járványra hivatkozva drasztikusan csökkenti a fizetéseket.
Március 23-án a tulajdonos-vezérigazgató e-mailben bejelentette a működési költségek csökkentését, két nappal később pedig minden munkatársra kiterjedő átmeneti munkaidő-csökkentést rendelt el, ami a bérek csökkentését is jelentette. A cég tulajdonos-vezérigazgatója akkor úgy fogalmazott az alkalmazottaknak küldött e-mailben, hogy a döntés célja fenntartani a kiadó működését annak érdekében, hogy a járvány elvonultával újra növekedési pályára állhasson a Central Médiacsoport. Hogy mennyire számított racionális lépésnek, arról leginkább a cégcsoport újságírói tudnának nyilatkozni. Ugyanis a megszorítások bejelentésével párhuzamosan
Varga és tulajdonostársai másfél milliárd forintnyi osztalékot vettek ki a cégből.
Komoly belső elégedetlenséget váltott ki a Central Médiacsoportnál, amikor a vállalat munkatársai szembesültek a "tranzakcióval". Többen is fontolóra vették felmondásukat, mert nagyon megalázónak érezték a helyzetet, pláne, hogy a bércsökkentés mellett sokak számára még nőtt is az elvégzendő munkák mennyisége.
Nem először derült fény arra, hogy a dúsgazdag nagyvállalkozó kizsákmányolta beosztottjait. Tavaly május-június környékén a cégvezetés belső közvélemény-kutatást rendelt el annak érdekében, hogy kiderítse, mi az oka a cég romló üzleti teljesítményének, és az újságírók fásultságának, csökkenő kreativitásának. A sok száz visszaérkező vélemény szinte kivétel nélkül negatív színben tüntette fel a Varga-féle médiabirodalmat. Sokan azt rótták fel, hogy miközben gyakran ezer forintokon megy a huzavona, addig Varga luxusvillát építtetett magának.
Bár újságírói nem nézték jó szemmel, Varga álma valóra vált: Budapest egyik legdrágább övezetében, a Svábhegyen található Remete úton építtetett fel egy "kastélyt", amire mindig is vágyott. Egyes becslések 2 milliárd forintra teszik a meghökkentő fényűzéssel felszerelt, kisebb palotának is beillő épület értékét. Mindezek alapján nem véletlen, hogy beosztottai között egyre többen tartják
Varga Zoltánt kapzsi vörösbárónak, aki föléjük tornyosulva ott nyerészkedik, ahol csak tud.
Nem szereti, ha Trükkös Zotyónak hívják, ezért Brüsszelbe szalad feljelentést tenni. Bár a Central Médiacsoport tulajdonos-vezérigazgatója nyilvános szereplésein többször is azt állította, hogy tisztességes úton szerezte a vagyonát, ez közel sem egyértelmű.
Mint ismert, 2016 április elején robbant ki minden idők talán legnagyobb offshore-botránya, amelynek egyik magyar szereplője éppen Varga volt. Egy titkos forrás a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodától több százezer offshore cég titkos adatát szivárogtatta ki a Süddeutsche Zeitung német lapnak. Az iroda névtelen offshore vállalatokat adott el az ügyfelei számára a világ számos részén, elrejtve vagyonukat.
A Panama-papírok keltette botrány miatt egyre több hasonló ügy került elő: az egyiknek magyar érintettje volt, mégpedig Varga Zoltán személyében. A hozzá kapcsolódó cégháló több tagjában feltűnt egy Dorel Securities nevű, Panamavárosban bejegyzett cég. Az Opten adatai szerint ez a társaság volt 2004 és 2011 között az Árkopás Vagyonkezelő Kft. közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkező tulajdonosa.
Azt, hogy hogyan is rejtette offshore cégek mögé vagyonát az ismerősei által csak Trükkös Zotyónak nevezett Varga, a Ripost leplezte le. A vörösbáró palotának is beillő luxusvillájának tulajdoni lapjából derül ki, hogy szövevényes céghálót épített ki, amelyet trükkös áttételeken keresztül a brit Virgin-szigetek hírhedt offshore paradicsomában, Tortolán egy postafiók mögé rejtett el.
Miután a Ripost leleplezte, Varga Zoltán egyenesen Brüsszelbe szaladt segítségért, a Politico nevű lapnak nyilatkozva panaszolta el, hogy bántják Magyarországon. A brüsszeli elit lapja pedig készségesen kritika nélkül átvette a szavait, azt sugallva, hogy a kormány szemelte ki célpontnak Vargát - amiből, persze, egy szó sem igaz.
Varga Zoltán ügyeire még visszatérünk.
