Nagykanizsán nyílt emlékkiállítás a holokauszt nemzetközi emléknapján. Wallenberg ezrével bocsátotta ki a védleveleket, személyesen és megbízottain keresztül tömegesen mentette az embereket a haláltól. 1945 januárjában a szovjet hatóságok letartóztatták és Moszkvába hurcolták.
Budapesten a Holokauszt Emlékközpontban tartottak emlékülést. A megemlékezésen felolvasták Orbán Viktor üzenetét. A miniszterelnök azt írta, hogy a holokauszt az egész emberiség ellen elkövetett rémtettek sorozata, ezért az egész emberiség tragédiája. „Nem tűrhetjük és nem is tűrjük, hogy bárkit vallási vagy etnikai hovatartozás okán megbélyegezzenek, megalázzanak vagy bántalmazzanak. Ezért hirdette meg Magyarország kormánya e tekintetben a zéró tolerancia politikáját.”
A rendezvényen a közigazgatási államtitkár mondott beszédet. „Ebben az időszakban az állam nem tudta megvédeni polgárait. Felelőssége kell, hogy legyen az államnak azon a területen, ahol rémtetteket követtek el a holokauszt idején a magyar állam nevében” – fogalmazott Rétvári Bence.
A beszéd végén a baloldalhoz köthető Hallgatói Hálózat egyik aktivistája váratlanul felment a színpadra. A fiatalember a német megszállás áldozataira emlékező szobor építésének leállítását követelte. „Nagyon jó volt hallgatni a beszédben azt, hogy a magyar állam, a magyar kormány képviselőjeként világosan különbséget tett a között, hogy nem a zsidó közösséget érte veszteség ’44-ben, hanem a magyar állam közreműködésével magyar emberek haltak halált. Éppen azért nagyon köszönöm, hogy egyértelműen fogalmazott, és azt szeretném kérni öntől mint a magyar állam képviselőjétől, hogy legyen szíves érje el azt a magyar kormánynál, hogy ne állítsák fel azt a szobrot, ami ennek a gondolatnak a szöges ellentétét fogalmazza meg azon szimbólumrendszeren keresztül, ami nyilvánossá vált. Szeretném arra kérni, itt a nyilvánosság előtt tegyen ígéretet” – mondta Gulyás Márton.
Az államtitkár szerint az emlékmű az áldozatokról szól. „Az az emlékmű az áldozatokra emlékezik. Azokra az áldozatokra, akiket ’44. március 19-e után hurcoltak haláltáborokba. Ez azt jelenti, hogy emlékeznünk kell nyilván az az előtti szenvedésekre, az az előtti jogtalanságokra is, ez azonban egy történelmi tényt szögez le amely senkinek a felelősségét nem akarja elvitatni, de magának a történelmi ténynek kíván emléket állítani azáltal, hogy az áldozatokra emlékezik” – mondta válaszában Rétvári Bence.
A szervezők bocsánatot kértek, hogy az aktivista kampányra használta a megemlékezést. „Ne itt vitassuk meg a napi politikai kérdéseket! Méltatlan a túlélőkhöz és méltatlan az áldozatokhoz a napi politikát behozni az emlékünnepségre. Nagyon megkérem, hogy ezt ne tegye meg” – mondta Boros János. A férfit végül kivezették a teremből.
A rendezvény résztvevői este az Áldozatok Emlékfalánál főhajtással és gyertyagyújtással emlékeztek a meggyilkoltakra, és imát mondott Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija.
