Hemzseg a kreatív adóemelési ötletektől az az indítvány, amelyet a Párbeszéd nyújtott be az Országgyűlésnek még június végén. Karácsony Gergely politikai alakulata a jövő évi költségvetés vitájában fejtette ki ilyenformán a véleményét arról, szerintük miképpen kellene átalakítani az adózás szabályait.
Az – egyébként azóta elutasított – indítványból az olvasható ki, hogy a főpolgármesterségre pályázó ellenzéki politikus pártja vaskos adóemelésekben, új adók bevezetésében és a családtámogatás érdemi átalakításában találta meg a céljainak eléréséhez szükséges eszközöket. Hasonló megoldások egyébként a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején is voltak.
A Karácsony Gergely-féle durva megszorítási koktélról Dömötör Csaba parlamenti államtitkár is beszélt a legutóbbi Bayer showban.
225 milliárd a lakosságtól
Javaslata szerint a Párbeszéd öt új adót vezetne be, ezek egyike a karbonadóra keresztelt közteher volna. Az indítványból részletek nem derülnek ki ez ügyben, így a nemzetközi megoldások szolgálhatnak támpontul.
Akad olyan külföldi elképzelés, amely szerint a karbonadót az üzemanyagra vetik ki, de ismert olyan módszer is, amelyben az adót a személy- vagy áruszállítást végző cégeknek kell befizetniük.
Karácsony pártja nem kevesebb, mint 225 milliárd forintot szeretne így beszedni – a summa korántsem nevezhető csekélynek. Ezt, valamint a jelenlegi magyar szabályokat és az olajpiaci jellemzőket figyelembe véve leginkább az tűnik elképzelhetőnek, hogy nagyjából ötven forinttal drágulna az üzemanyag literenként, ha közvetlenül a benzin és a gázolaj árába épülne be a Párbeszéd-féle új közteher.
Amennyiben a szállítmányozó cégekre vetnék ki a karbonadót, akkor szinte biztosra vehető, hogy a sarcot a vállalkozások rövid úton áthárítanák a vevőkre, így a százmilliárdos összeg nagyobb részét, ha nem az egészét végül a lakosság fizetné ki, minden évben.
Mivel közúton szállítják sok más mellett az élelmiszerek alapanyagait, a késztermékeket és a gyakran választott egyéb árucikkek legnagyobb részét, így biztosra vehető, hogy a mindennapi élet kiadásai emelkednének a karbonadó miatt.
Ahogy a közlekedést is költségesebbé tehetné a Párbeszéd ötlete. S kérdés, hogy Karácsonyék az áram- és hőtermelő vállalatokat is megsarcolnák-e a környezetvédelem jegyében.
Ha igen, az olyan mértékű terhet róhatna a szóban forgó cégekre, amely az akár már a rezsicsökkentéssel alacsonyan tartott lakossági fogyasztói árakat is érinthetné.
Minden bizonnyal szintén hasonló, áremelő hatással járna, hogy a párt a tervezettnél több pénzt vonna el a pénzügyi szervezetektől. Könnyen elképzelhető, hogy a bankok rövid úton az ügyfelekre hárítanák azt az ötvenmilliárdos pluszt, amit a Párbeszéd pótlólag beszedne tőlük.
480 milliárd a cégektől
Karácsony Gergely pártjának javaslata alapjaiban érintené az idehaza működő cégvilág helyzetét is: ötleteikből arra lehet következtetni, hogy emelnének a társasági adón. Jó tudni, hogy ma Magyarország kilencszázalékos terhet alkalmaz, ez a legalacsonyabb az Európai Unióban. Bár egy-egy beruházás elindításánál sok szempontot megvizsgálnak a külföldi befektetők, abban a legtöbb szakmai megszólaló egyetért, hogy a kilencszázalékos társasági adó minden esetben és mindenki számára figyelemfelkeltő: jó érv amellett, hogy egy vállalat Magyarországra költözzön.
Vagyis az alacsony teher olyan versenyelőnyt jelent, amely beruházásokat, fejlett technológiát csábíthat az országba – a kilencszázalékos adónak tehát a munkahelyteremtés és a versenyképesség, végső soron a gazdasági növekedés szempontjából is érdemi jelentősége van. Javaslata szerint a Párbeszéd a tervezettnél 480 milliárd forinttal többet szedne be társasági adó címén, ami arra enged következtetni, hogy kialakítanának egy második kulcsot is, azaz nagyobb adóterhet rónának a közepes és nagyvállalatokra. Ez akár gátja is lehetne egyes jelentős beruházásoknak.
Százmilliárdok a családoktól
A Párbeszéd átalakítaná a személyi jövedelemadózás 2011 óta élő rendszerét is. Az előterjesztésből a konkrétumok ugyan hiányoznak, de az kiolvasható belőle, hogy visszaállítanák a Gyurcsány-kormány időszakából ismert többkulcsos szja-rendszert, és hozzányúlnának a gyermekkedvezmények mostani szisztémájához is.
A változtatásokat – állítólag – a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében hajtaná végre az ellenzéki párt. Egy adórendszer nyilván többféleképpen lehet igazságos, az ugyanakkor – mindezek alapján – biztosra vehető, hogy ha a Párbeszéden múlna, megszűnne a jelenlegi helyzet.
Nevezetesen az, hogy a gyermeket nevelő és legálisan dolgozó több mint egymillió ember minden évben több száz milliárdos adókedvezményt vehet igénybe, a 4,5 millió hazai munkavállaló pedig az egyik legalacsonyabb jövedelemadót fizetheti az egész Európai Unióban. Jövőre egyébként a családok nem kevesebb, mint 380 milliárd forinthoz juthatnak az adó- és járulékkedvezmények révén.
215 milliárd, de kitől?
Négy további új adót vezetne be Karácsony pártja, a terheket – azok elnevezése alapján – az oligarcháknak, az off-shore-ozással foglalkozóknak, a nagybirtokosoknak és a milliárdosoknak kellene minden évben befizetniük. Hasonló ötlettel – a gazdagok megadóztatásának elképzelésével – az utóbbi időben már többször előálltak a balliberális oldalon.
Az elgondolások közül egyetlenegyet foglaltak törvénybe – igaz, alkotmányellenesen –, mégpedig a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején. Az akkori adót ugyanakkor olyannyira nem a gazdagok fizették volna, hogy már az átlagos értékű ingatlanok után is közterhet számítottak volna fel.
Karácsonyék ötlete kapcsán is felmerül a veszélye annak, hogy ha nem sikerül a céltáblára helyezett gazdagoktól beszedni a pénzt, akkor hirtelen az oligarchák, az offshore-lovagok, a nagybirtokosok és a milliárdosok között találhatja magát bárki, akinek akár csak egy kisebb saját földje, háza, autója van.
A Párbeszéd által a négy adóból beszedni kívánt 215 milliárdos tétel ugyanis éppen elég nagy ahhoz, hogy komoly gondokat okozzon, ha nem érkezik be az államkincstárba.
A summát valakitől mindenképpen be kell szedni – ha nem a gazdagoktól, akkor a kevésbé gazdagoktól.
Pénzt mindenkinek?
Az adóemelések és megszorítások sorát azért alkalmazná Karácsony politikai alakulata, hogy bevezesse az úgynevezett alapjövedelmet: az állam különösebb feltétel nélkül minden hónapban különféle összegeket folyósítana a polgároknak.
Az ötlet nem új keletű, időről időre felbukkan a hazai balliberális pártok programjában – leginkább azokéban, amelyek egyébként csekély társadalmi támogatottságot mutathatnak fel. Az elképzelés kritikusai szerint egyébként az elképzelés nem más, mint demagóg, szavazatvásárló választási ígéret, amely – mivel tulajdonképpen ingyenpénzt kínál – visszaveti a munkavállalási és az adófizetési kedvet, miközben fenntartása rendkívül költséges.
A legfőbb veszélyforrás pedig éppen az utóbbi mozzanatban van: a költségvetési logika szerint ugyanis pénzügyi hanyatlás idején először a népjóléti intézkedéseket vágják vissza, az azok fedezetét adó megszorítások és adóemelések ellenben megmaradnak.
Régi tapasztalat, hogy a meggondolatlan állami pénzszórás miatt az államkasszából hiányzó összegeket végül így vagy úgy, de a legálisan munkát vállalókon, a családokon és a nyugdíjasokon vasalják be.
A Párbeszéd indítványát, az ellenzék további több száz módosító javaslatával együtt, a múlt heti költségvetési szavazás során vetette el az Országgyűlés.
Magyar Nemzet
