A közleményben azt írták: a nukleáris ipar gazdasági és technológiai kitörési pontot jelent Magyarországnak. Ugyanakkor - tették hozzá - az ágazatban rejlő lehetőségek kiaknázásához a szakemberképzési és kutatás-fejlesztési kapacitások megerősítésére, rendszerbe foglalására van szükség. E folyamat kulcsszereplője lehet a Dunaújvárosi Egyetem, amelynek jövőképéről, fejlesztéséről egyeztettek a kormány képviselői az intézmény vezetőivel pénteken, Dunaújvárosban.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter és Pacsay-Tomassich Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt követően kereste fel az intézményt, hogy az egyetem szenátusa januárban úgy döntött, a modellváltás lehetőségével élve kezdeményezik a szükséges intézkedések elindítását - áll a közleményben.
Idézték Palkovics Lászlót, aki megerősítette, hogy a kormány 2026-ig több mint 1500 milliárd forintot fordít a hazai egyetemek és szakképzés fejlesztésére. Véleménye szerint a modellváltó felsőoktatási intézmények a helyi adottságokra alapozva gyorsabban reagálhatnak térségük gazdasági igényeire - így a Dunaújvárosi Egyetem is, amely a szakirányú egyetemi képzés korszerűsítésével, minőségi infrastruktúrájának felépítésével Magyarországon a nukleáris ipar regionális tudásközpontjává válhat.
Süli János hangsúlyozta, hogy a Paks II. beruházás dinamizálja a régió gazdaságát, ennek egyik bizonyítéka az egyetem, amely eddigi funkcióit megtartva a jövőben kulcsszerepet kaphat a nukleáris ipar hazai fejlesztésében. A műszaki szakemberképzésnek és kutatás-fejlesztésnek olyan erőforrásközpontja jöhet létre Dunaújvárosban, amelyre a térség vállalatai és a magyar nemzetgazdaság tartósan építhet majd - fűzte hozzá.
Pacsay-Tomassich Orsolya rámutatott, hogy világszerte komoly igényt tapasztalnak jól képzett atomenergetikai szakemberek és modern technológiák iránt. A Dunaújvárosi Egyetemen létrejövő nukleáris tudásközpont egyedülálló módon ötvözi az elméleti és gyakorlati képzést, biztosítja az iparág ellátásbiztonságát és versenyképességét, ezzel pedig Magyarország nemzetközileg elismert és keresett exporttermékévé válik.
Mint írták, a Dunaújvárosi Egyetem fenntartható működését hosszú távon is biztosíthatja, ha Magyarország nukleáris iparához kapcsolódó képzések és kutatások koordinátoraként új feladatokat vállal, korszerűsíti, szélesíti a saját képzési kínálatát és szervezi a többi érintett hazai egyetem és kutatóhely tevékenységét.
MTI
