Dömötör Csaba a városi Szent István-napi megemlékezésen rámutatott arra, hogy ezeréves történelmünk folyamatos vágy arra, hogy ne csak biztonságban legyünk, hanem nagyobb jólétet is kiharcoljunk magunknak; legyen erőnk észrevenni, hogy az a korszak, ahol mindez teljesül, itt kopogtat az ajtón.
Az államtitkár kitért arra, hogy augusztus 20-nak, Szent István ünnepének „nincs ellenpontja, nem vetődik rá a gyász árnyéka”, ezen a napon „a cselekvés, a bátorság és a jövőbe vetett hit maradéktalan diadalát ünnepeljük” és egy olyan államférfit, aki évezredes távlatban „egy népet tett nemzetté, szállásterületet hazává és laza szövetséget erős állammá”.
Szent István fiához intézett intelmei a magyarok azóta élt több mint 30 nemzedékét is kötelezik, mert „bátrat álmodott, egy olyan országot, amely védi határait, amely keresztény alapokon áll és amely független döntéseiben és pénzügyeiben is” – emelte ki a politikus.
A keresztény talapzatra ma is nagy szükség van
Dömötör Csaba szerint a határokat ma is védünk kell, a keresztény talapzatra ma is nagy szükség van és a függetlenségünket meg kell erősítenünk. Ezért áll a déli határzár és ezért döntött úgy pár hete az Országgyűlés, hogy alkotmányba foglalja: „minden állami szervnek kötelessége a keresztény értékek védelme”. Az előttünk álló években látszik majd jól, hogy ennek mekkora jelentősége van, fűzte hozzá.
Egy felmérés szerint a magyarok 77 százaléka azt várja el a kormánytól, hogy védje meg Magyarország keresztény értékeit és gyökereit, jelezte az államtitkár. Azzal folytatva, Szent István egyik legnagyobb tette, hogy megteremtette az ország függetlenségét, pedig már akkor is nagyhatalmak jelentős érdekei csaptak össze a világnak ezen a részén.
Kifejtette, a magyaroknak akkor mehet jól a sora, ha a saját kezében tudja tartani a legfontosabb döntéseket, de ehhez gazdasági önállóság is kell. Ezen a téren nagyon sok teendőnk van még, bár „megszabadultunk az IMF gyámságától, évről évre csökkentjük az államadósságunkat, külső tartozásaink megfeleződtek, miközben a stratégiai ágazatokban a magyar tulajdon hányada megkétszereződött”, az ország tehát egyre szilárdabban áll a saját lábán.
Dömötör Csaba utalt arra, hogy Szent István azzal, hogy a kereszténységet választotta, évezredes távlatban döntött a magyarok hovatartozásáról. Európa részei vagyunk és sokszor adódott az a felelősség, hogy ezt védelmezzük is, s mintha most is ilyen helyzetben lennénk.
Kettős válság
Európát kettős válság nyomasztja: a gazdasági, aminek egy részét sikerült megoldani, de ennél súlyosabb az identitásválság, amit „a kulturális önfeladás, a bevándorlás és az értelmes párbeszédet gátló politikai korrektség” szít. A jövő évi európai parlamenti választás dönti el, hogy ki tudunk-e törni ebből az identitásválságból, hogy Európa képes lesz-e megújulásra, jegyezte meg a politikus.
A magyarok szavára most mintha jobban odafigyelnének, „talán azért, mert mi őszintén és mindig nyílt lapokkal játszunk, világosan elmondjuk, hogy az európaiak számára a biztonság az első”. Semmi okunk az önfeladásra, mert Európának van mire építenie, az évszázados kulturális és szellemi teljesítményére, a gazdasági és a politikai versenyre, a nemzetek sokszínűségére és a keresztény hagyományokra. „Európának vissza kell térnie a gyökereihez” – hangsúlyozta Dömötör Csaba.
Akiknek nem fontos a biztonság, akiknek nem fontosak a határok, a nemzeti kultúrák védelme, „azoknak az európai emberek sem fontosak, a magyarok sem”. Akik "hanyagságból vagy szándékosan Európa népességcseréjét segítik elő, az európaiak többségi akaratát tagadják meg” – emelte ki az államtitkár.
