– Miért van szükség kevesebb mint egy évvel a választások előtt még egy nemzeti konzultációra?
– Két megközelítés létezik. Az egyik szerint az emberek kizárólag a választásokon mondhatják el a véleményüket. Szerintünk azonban két választás között is érdemes keresni azokat a pontokat, amelyekben egyetértés jöhet létre, az elmúlt években a nemzeti konzultáció ezt segítette. Megérte kikérni az emberek véleményét gazdasági kérdésekben, a migráció ügyében, a családpolitikáról vagy éppen a nemzeti szuverenitást érintő kérdésekben. Mindig ezek alapozták meg a fajsúlyos döntéseket. Most is ezt reméljük tőle. Közösen tudjuk végiggondolni, hogy miként is nézzen ki az életünk a koronavírus után.
– Miről kérik majd ki az emberek véleményét?
– A konzultációban lesznek a járvány egészségügyi vonatkozásaival, bizonyos tervezett gazdasági lépésekkel és migrációval kapcsolatos kérdések is.
Az elmúlt másfél év az életünk minden területére rányomta a bélyegét, sok mindenről kell beszélnünk, ezért a konzultációban most akár 14 kérdés is lehet. A legutóbbi konzultáció is nagy támpontot adott a későbbi döntésekhez. Például megmutatta, hogy a többség támogatta a védettségi igazolványok intézményét, amely aztán nagy segítséget adott az újranyitáshoz.
– Mit szól hozzá, hogy a baloldali pártok nem szavazták meg a költségvetést?
– Egyáltalán nem lepett meg, mert a tagadás politikájában vannak évek óta, és nem tudnak vagy nem akarnak belőle kijönni. Az azért elgondolkodtató, hogy miket nem szavaztak meg. Nem szavazták meg a munkaadói adócsökkentést, ami növeli a mozgásteret a további béremelésekhez. A költségvetés biztosítja emellett a 13. havi nyugdíj visszaépítését, a fiatalok adómentességét, a Magyar falu program kibővítését, a lakásfelújítási programot és az elmúlt évek legnagyobb orvosibér-emelési programját. Erre a baloldal mind nemet mondott. Ennyit arról, hogy mennyire érdekli őket a magyar családok megélhetése.
– Az ellenzék szerint nem a pozitív költségvetési elemekre mondtak nemet, amikor tiltakozásul kivonultak a szavazásokról.
– A baloldal időről időre indokokat fabrikál arra, hogy miért nem vesz részt a parlamenti munkában. Ha be is tévednek a Házba, akkor is leginkább provokációkkal töltik az idejüket. Megszokni megszoktuk ezt, de attól még nem elfogadható.
Jakab Péter lóbált már krumplit, ült már a miniszterelnök székében. Nem tudom, hova akarják még fokozni a produkciókat.
Mi lesz a következő? Mérgescsirke-jelmezben megy fel a pulpitusra felborzolt tollazattal, és bilincset lóbál? Szerintem már a baloldali támogatóik is többet várnak tőlük. A kocsma jellegű politikai provokáció hangosnak hangos, de kormányprogramnak kevés.
– Ellenfeleik azzal indokolták a távolmaradást, hogy a kormány kirekesztő, LMBTQ-ellenes kiegészítést fűzött a pedofília elleni törvénycsomaghoz. Mit válaszolna erre?
– A pedofília elleni törvény legfontosabb célja a gyermekek védelme. Létrejön egy kereshető nyilvántartás az ismert pedofil bűnözőkről, szigorodik a büntető törvénykönyv, például nem lehet majd feltételesen szabadságra bocsátani az elkövetőket. Az időközben beérkező módosításokat pedig az az aggodalom motiválta, hogy a kiskorúakhoz olyan tartalmak is eljutnak, amelyeknek nem kellene. Ezekkel szemben nyújt védelmet ez a módosítás. Látom, hogy
a baloldal ideológiai vitát akar csiholni az ügyből, de ettől még a lényeg változatlan: a megszavazott törvény a gyermekeket védi.
– Ahhoz mit szól, hogy a Jobbik megszavazta a módosító javaslatot?
– Alapvető körülmény, hogy a Jobbik az elmúlt hónapokban megszűnt önálló politikai erőként létezni. Azt szavazzák meg a parlamentben, amit megengednek nekik balról. Most éppen megengedték, hogy támogassák a javaslatot, más esetekben majd nem fogják. Ez szerintem már nem az ő döntésük.
– Karácsony Gergely programjának mottója, hogy a kiváltságos egy százalékkal szemben a leszakadt, elhanyagolt 99 százalékot segítené. Valóban az út szélén hagyták az emberek döntő többségét?
– Nem tudom megmondani, mennyire gondolja komolyan a saját szlogenjét Karácsony Gergely, de mintha az elmúlt napokban kifulladt volna ez a kezdeményezés. Ami azért is lehet, mert a magyar gazdaság állapotát vizsgálva azt látjuk, hogy a járvány ellenére is gyarapszik az ország.
A bérek közel tíz százalékkal nőttek, megszületett a megállapodás a nagy orvosibér-emelésről, tovább tudtuk bővíteni a családtámogatási rendszert, és folytatjuk az adócsökkentést is. Ezek az intézkedések sok millió magyarnak jelentenek segítséget. Csak az egészségügyre 770 milliárd forinttal többet költhetünk majd, mint idén, 2010-hez viszonyítva pedig 1700 milliárd a különbség.
Minden nagy területre több forrás jut jövőre. A cél az, hogy az ország gyarapodásából minden társadalmi csoport és minden korosztály részesüljön.
– Nincs tehát 99 százaléknyi szegény ember, akinek kampányolhatna a baloldal?
– 2011 és 2018 között a legszegényebb háztartások reáljövedelme nőtt a legnagyobb mértékben, ami azért is van, mert 12 százalékról négy százalék alá csökkent a munkanélküliség, és ha van munkája az embereknek, többet vihetnek haza, mintha segélyből élnének. A minimálbér több mint duplájára nőtt. Négymillióval csökkent azok száma, akiknek egy váratlan kiadás óriási nehézséget okoz. Az Eurostat adatai szerint pedig a szegénység kockázatának kitettek száma 2010 óta jelentősen – 1,280 millió fővel – csökkent hazánkban. A baloldal állítása a 9,9 millió nincstelen országáról egész egyszerűen megfeneklik a valóságon. Ami nem jelenti azt, hogy a kormánynak ne lenne még rengeteg tennivalója.
A teljes interjú IDE kattintva olvasható.
Magyar Nemzet
