Az azonnali kérdések órájában először Z. Kárpát Dániel emelkedett szóra és a miniszterelnöknek tett fel kérdéseket a kilakoltatásokkal kapcsolatban. A jobbikos képviselő szerint május óta 1300 embert lakoltattak ki és 130 esetben a Nemzeti Eszközkezelő volt a végrehajtás kérelmezője. Sok esetben már megtérült követeléseket akarnak kézzel írt fecnivel
újra behajtani, ezreket lakoltatnak ki, miközben a kormány gazdasági sikerekről beszél és ez elfogadhatatlan a képviselő szerint. Z. Kárpát Dániel azt kérdezte, milyen sorsot szán a kormány a kilakoltatott embereknek.
Orbán Viktor válaszában hangsúlyozta, a kilakoltatáshoz bírói határozat kell, ezért a kormányon nem helyes ezeket számon kérni. Ugyanakkor a kormánynak vannak eszközök a kezében, amelyekkel segíthet. Hozzátette: moratóriumot vezettek be, és az önkormányzatokon keresztül is próbálnak segíteni a bajba jutottakon.
Z. Kárpát Dániel viszonválaszában azt mondta, nem csak bírói úton lehet végrehajtásokat foganatosítani, a kilakoltatási moratórium pedig Aszpirin a haldoklónak
. Szerinte addig kellene elrendelni a moratóriumot, amíg nem tudják kitakarítani a rendszerből azt a "mocskot", amelyet a devizahitelekben érintett intézetek létrehoztak.
Orbán Viktor erre reagálva azt mondta, 700 ezer családnak segítettek a forintosítással, 186 ezernek az árfolyamgáttal, 170 ezernek a végtörlesztéssel, 36 ezernek pedig a Nemzeti Eszközkezelővel, a banki elszámoltatás hatására 30 százalékkal csökkent a törlesztőrészlet, összesen pedig 1000 milliárdos tehertől szabadultak meg a családok. Megjegyezte, hogy az árfolyamgát bevezetését, a devizahitelesek megsegítését sem támogatta a Jobbik, a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását pedig mindössze 9 jobbikos szavazta meg.
MSZP: mennyi tanár hiányzik az oktatási rendszerből?
Kunhalmi Ágnes a tanárhiánnyal kapcsolatban kérdezte Rétvári Bencét, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárát. A szocialista politikus szerint a kormány a jól látható tényeket is letagadja, és vitatják a tanárhiányt. A képviselő a Kréta rendszer adataira hivatkozva azt mondta, a legjobb esetben is 17 százalékos a tanárhiány, de van, ahol a pedagógus álláshelyek 45 százaléka betöltetlen. Augusztus végén adataik szerint 4300 betöltetlen pedagógus álláshely volt, de a Klebelsberg Központ vezetője ezt tagadta, pedig korábban elismerte a jelenség létét.
Rétvári Bence szerint az MSZP egy tanév alatt 15 ezer tanárt küldött el, 381 iskolát bezárt és elvettek egy havi bért. Ezzel szemben a Fidesz 606 milliárddal költ többet oktatásra, mint az MSZP 2010-ben. Hozzátette: az OECD országaiban 13,6 diákra jut egy tanár, míg Magyarországon 10,4 diákra kell egy tanárnak figyelnie.
Jelezte: nincs olyan nyilvántartás, amelyre a képviselőnő hivatkozik.
Kunalmi Ágnes szerint Rétvári Bencének fogalma sincs arról, hogy mekkora a pedagógushiány. Javasolta a kormánynak, hogy foglalkoztassák vissza a nyugdíjas pedagógusokat, 10 százalékos béremeléssel folytassák az életpályamodellt és indítsanak ösztöndíjrendszert a kezdő pedagógusoknak.
Rétvári Bence szerint csak a szocialisták képesek arra, hogy béremelést követelnek, miután ők csökkentették a béreket. A Fidesz csak bértöbbletre 300 milliárd forintot biztosít és ösztöndíjat adnak kétezer diáknak, akik tanárképzésben vesznek részt.
DK: törvénysértésen kapott jelölttel kampányol a Fidesz a XV. kerületben
Hajdu László, a 15. kerület volt polgármestere, a DK országgyűlési képviselője azért fordult a Belügyminisztériumhoz, mert szerinte a Fidesz egy törvénysértésen kapott polgármesterjelölttel kampányol a kerületi választáson, kampányrendezvénynek használták fel a központi tanévnyitót, mivel azon a Fidesz jelöltje megjelent és beszédet mondott. Hozzátette: szerinte a politikának nem kell bemennie az iskolába, amely nem csak visszaélést jelent, de méltatlan is volt a rendezvényhez.
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára azt mondta, a rendszerváltás fontos lépése volt, hogy az iskolákból kivitték a pártpolitikát, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a politikus is lehet ember
, részt vehet iskolai rendezvényeken. Annak eldöntése, hogy ez politikai célokat szolgált-e, a választási szervek jogköre eldönteni. Közölte: biztos abban, hogy a szervek az esetet megfelelően fogják minősíteni.
Hajdu László erre reagálva azt mondta, a helyi választási bizottság elmarasztalta a jelöltet, és az ügy az ellenzéki jelöltet erősíti, mert botrány
lett ebből a tanévnyitóból a kerületben.
Pogácsás Tibor közölte: nem csoda, hogy a helyi választási bizottság elmeszelte
a jelöltet, mert ellenzéki többségű a testület. Jelezte, hogy Hajdu László is meghívást kapott a rendezvényre és ott hosszasan dicsérte az ellenzéki jelölt ténykedését, így őt ugyanúgy elítélték volna.
LMP: milyen érzés sakkfigurának lenni?
Demeter Márta azt mondta, hogy a kormányfő nyakig belekeveredett
az Európai Néppárt belső küzdelmeibe és az uniós intézmények körül zajló pozícióharcokba. Azokról az uniós eseményekről, ahol a magyarokat kellene képviselnie azonban rendszeresen távol marad, csak kívülről zsűrizik és kiabál
- fogalmazott az LMP-s képviselő. A politikai színpadon viszont új szereplők jelentek meg, akik most a magyar miniszterelnököt használják fel saját uniós és belpolitikai játékaikhoz - jelentette ki.
Az ellenzéki politikus azt mondta, hogy a kormány uniós szinten sem tesz mást, csak a multik érdekeit szolgálja. Új politikára van szükség az EU-ban, hogy a közép-európai érdekek legalább olyan súllyal jelenjenek meg, mint az alapító tagállamoké - szögezte le.
Milyen érzés sakkfigurának lenni mások játszmáiban?
- kérdezte Demeter Márta.
Orbán Viktor válaszként azt mondta, hogy például a király is egy sakkfigura, bár látja, hogy a képviselő nem erre gondol. Mondhattam volna, azt is, ha jó kérdést kapok, hogy királyi érzés, de így nem tudok így válaszolni
- közölte.
A kormányfő megjegyezte, ha a képviselő egy kis figyelmet szentelt volna neki, akkor észrevehette volna, hogy magától utazott el az éppen uniós elnökséget adó bolgárokhoz Szófiába, és vitt egy javaslatot arról, hogy hogyan kell a határokat megvédeni. A javaslat arról szól, hogy hogyan kell egyszerre elkerülni a kvótát és önkéntes alapon segíteni azoknak, akik nem képesek megvédeni a határaikat - tette hozzá.
Mit kellene még tennem, hogy ön méltányolja a munkámat?
- kérdezte.
Demeter Márta azt felelte, a miniszterelnök semmilyen érdemi lépést és semmilyen érdemi kezdeményezést nem tett. A kormányfő több csúcstalálkozón, többek között az úgynevezett mini csúcson sem vett részt - hangsúlyozta.
Orbán Viktor viszontválaszában hangsúlyozta, hogy a mini csúcsra a bevándorláspárti miniszterelnököket hívták meg. Hozzátette, Strasbourgban egy hasonló kérdést kapott, amikor megkérdezték tőle, miért nem volt ott a Pride-on. Ugyanazt kellett volna válaszolnom ott, mint itt Önöknek. Mit kerestem volna én ott?
- fogalmazott. Mit keresett volna a magyar miniszterelnök a bevándorláspárti kormányfők mini csúcsán? - tette hozzá.
Párbeszéd: mikor emelik az otthoni ápolási díjat?
Burány Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy 45 ezer ember ápolja otthon hozzátartozóit, és ezért legfeljebb havi 52 ezer forintot kaphatnak. A civilek több mint négy éve kérik a kormányt, hogy változtassanak a jogszabályokon. Ehhez néhány milliárd forintra lenne szükség, ami kevesebb, mint egy stadion ára - mutatott rá a Párbeszéd politikusa.
Mikor nyújtják be a szükséges törvényjavaslatokat és a parlament azokat mikor kívánja elfogadni? - kérdezte.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy a 2010-es kormányváltást követően emelték az ápolási díjakat és új kategóriát is bevezettek kiemelt összegű ápolási díj néven. Felhívta a figyelmet, hogy aki húsz éven át saját otthonában ápolta hozzátartozóját, az ötvenezer forintos nyugdíj-kiegészítést kap.
Fidesz: elkerülhető a bevándorlási különadó?
A fideszes Barcza Attila arról beszélt, hogy ha egy, a bevándorlást segítő szervezetnek anyagi segítséget nyújtó szervezett nem fizeti ki a bevándorlási különadót, akkor a támogatott szervezet válik az adó alanyává. Az adó igazságos, mert az ország több száz milliárdot költött határvédelemre - jelentette ki.
A politikus felháborítónak nevezte, hogy a Migration Aid nevű szervezet párttá akar alakulni, mert ki akarja kerülni az adókötelezettségét.
Hogyan lehet elérni, hogy ezek a szervezetek ne tudják megkerülni az adófizetést? - kérdezte.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt mondta, hogy a jogszabály a migráció elleni harc egyik fontos része. A törvény szankciókat is tartalmaz, a különadó megfizetése alól nem lehet kibújni - szögezte le.
Jobbik: Semjén magánemberként fogad el milliós ajándékokat
Szilágyi György arról beszélt, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes magánemberként fogad el ajándékba többmilliós vadászatokat. Ezeket olyan emberek adják, akik később több tíz- vagy százmilliós támogatásokat kapnak a vállalkozásaikhoz - tette hozzá. Semjén Zsolt szerint a vadászatokon ő nem politikus, hanem magánember, ezért be sem vallja, hogy mennyi pénzért kapta ezeket az ajándékokat - hangsúlyozta a jobbikos Szilágyi György.
Nem érzi úgy, hogy egy miniszterelnök-helyettes számára morálisan vállalhatatlan, hogy ilyen többmilliós ajándékokat fogadjon el és ezekről ne szóljon a közvéleménynek? - kérdezte.
Semjén Zsolt azt felelte, hogy a képviselő valamilyen rejtélyes okból kifolyólag betegesen érdeklődik az én magánéletem iránt
. Hozzátette, maguk a svédek nyilatkoztak arról, hogy az ottani vadászatán minden szabályosan történt. Azt cáfolva, hogy a vadászatokat ajándékozók később cserébe állami támogatáshoz jutottak volna, leszögezte: soha senkinek nem intéztem semmit ilyen vonatkozásban
.
Azt mondta, hogy azt őt az ügyészségnél, az adóhatóságnál és a mentelmi bizottságnál is feljelentő Szilágyi Györgynek már papírja is van arról, hogy hazudott.
