A Magyar Nemzet panaszosa egy hirdetésben talált rá arra a jogsegélyt ígérő cégre, amely a banki tartozás jelentős elengedésére tett ígéretet neki, háromszázezer forintos megbízási díj ellenében. A neve elhallgatását kérő hölgy szavai szerint nagyon meggyőző volt számára, hogy olyan sikersztorikról számoltak be, amelyekben a cég ügyfelei több tízmilliós adósságtól szabadultak meg, miután a mediátorok a bankkal kedvező peren kívüli megállapodást kötöttek. Mint mondta, még szerződéseket is lobogtattak, persze csak távolról, a személyi adatok védelmére hivatkozva. Ő pedig elhitte, hogy ha másnak is tudtak segíteni, neki is sikerülhet egyezséget kötnie a banki tartozásról, hogy ingatlanát ne árverezzék el a család feje felől.
Hosszú hónapok várakozását követően hiába kereste a céget, teljesen eltűntek, a panaszos – és még ki tudja, mennyi károsult – pénzével és egy olyan szerződéssel, amely szerint ha nem sikerül megállapodást kötni, akkor sem kell visszafizetniük a felvett munkadíj összegét.
Az interneten egyébként több olyan oldalt lehet találni, ahol hasonló módon kínálnak megoldást a becsődölt hitelesek számára. Érdemes viszont átgondolni és utánajárni, hogy mekkora valóságalapja lehet egy olyan állításnak, amely szerint az adott cég közbenjárására egy pénzintézet a tartozás 70-80 százalékát elengedné? Az egyik mediátorcég honlapján található információ szerint a konzultáción egy szakértő kolléga átvizsgálja a szerződést – az, hogy van-e jogi végzettsége, nem derül ki –, majd megkeresik a törvénytelenül alkalmazott szerződési feltételeket, amik aztán „semmissé teszik ezeket a megállapodásokat”.
Ezután kiszámolják a konkrét számadatok alapján, hogy mennyivel csökkenhet a tartozás, amennyiben a bíróság kimondja a semmisséget vagy ha peren kívül megegyeznek a bankkal. A személyes találkozón ismertetik a feltételeket, a szerződéskötés folyamatát, és tájékoztatnak a költségekről, a várható időtartamról, a lehetséges kimenetelről is. Majd, ha az ügyfél úgy dönt, hogy „megkopasztja a bankját”, akkor kezdődik a munka, vagyis a szerződéskötés. Ahol az eddig sem sok megtakarítással rendelkező embert még több kiadásra sarkallják, aki persze gyanútlan, hiszen annyi a sikersztori „Marikától Sándorig”, hogy nem is érti, miért van egyáltalán még hitelcsapdába került ember, ha itt a megoldást kínáló csapat. Hogy végül is hány embernek tudtak segíteni, nem derül ki.
A rendőrségre persze hiába megy a károsult, a szerződés ugyanis nem őt, hanem a megbízást vállaló személyt védi, de erről kellő jogi ismeret hiányában annak aláírásakor még nincs is tudomása. Szakemberek szerint ilyen gyors megoldások helyett érdemes inkább azokra az intézkedésekre támaszkodni és azokkal a lehetőségekkel élni, amit a kormány kínál a bajbajutottak számára. Ilyen például az, hogy visszavásárolhatják a bankok által elvett otthonukat a Nemzeti Eszközkezelő ügyfelei.
Azok, akik semmilyen nyilatkozatot nem küldenek vissza a megadott határidőig, a visszavásárlás lehetőségét elveszítik, és a jelenleg fizetett bérleti díjuk 2019. július 1-jétől a háromszorosára emelkedik. Az ingatlan megvásárlását minden érintettnek érdemes megfontolnia. A vételár ugyanis megegyezik a NET Zrt. által az ingatlanért fizetett korábbi vételárral, csökkentve a bérlő által 2018. december 31-ig megfizetett lakbér összegével. Ezenfelül egyösszegű vásárlás esetén a vételár – jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése mellett – további kedvezménnyel csökkenthető.
Ha az ingatlan Budapesten, a főváros agglomerációjában vagy megyei jogú városban van, a kedvezmény mértéke tizenöt százalék, más vidéki városban huszonöt, egyéb településen harmincöt százalék. Az egyösszegű kedvezményes ajánlattal a bérlők közeli hozzátartozói is élhetnek. Az ingatlan visszavásárlását tovább segítik azzal, hogy a tulajdonszerzés kapcsán felmerülő anyagi és eljárási kötelezettségeket az állam viseli. A NET programjának köszönhetően több mint 36 ezer otthon vált megvédhetővé, és mintegy 154 ezer ember menekült meg úgy a többmilliós hiteltartozástól, hogy továbbra is az otthonában maradhatott.
(Forrás: Magyar Nemzet)
