Bűnözőként megbélyegezve adtak ki országos körözést Szarvas Szilveszterre

A körözésről és az elfogatóparancsról a PestiSrácok.hu mit sem tudtott; az érthetetlen és megdöbbentő tényre a portál egyik olvasója hívta fel a figyelmet, aki azzal jelentkezett a szerkesztőség e-mail címén, hogy „biztos valami félreértés lehet, de a Police.hu tanúsága szerint Szarvas Szilvesztert körözi a rendőrség”.

Szarvas Szilvesztert és a szerkesztőség ügyvédje, Balsai István azóta megjelent a Pesti Központi Kerületi Bíróság ügyeletes bírója előtt és a bírói szabálytalanságokat is ismertetve elérte, hogy február 19-én Szarvas Szilveszter ellen visszavonják az országos elfogatóparancsot. A PestiSrácok.hu vérlázítónak, elfogadhatatlannak, nonszensznek és teljesen aránytalannak tartja, hogy egy másnak, vagy másoknak nem tetsző cikk miatt indított rágalmazási ügyben elfogatóparancsot adjanak ki újságírók ellen, mint ahogy az újságírók rendőrséggel való előállítása is túlzás és aránytalan.

Előzmények

A történet előzménye, hogy Szarvas Szilveszter még 2017 júniusában írt egy cikket a Czeglédy-ügyben, amelyet rágalmazás miatt beperelt a milliárdos áfacsalásos ügylet egyik, a cikkben szereplő érintettje. A feljelentés az ilyen esetekben eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróságra került, ahol előzetes, úgynevezett békéltető tárgyalást is tartottak, amelyen természetesen Szarvas Szilveszter is megjelent. A tárgyaláson kollégánk előadta, a munkáját végezte és senkit nem rágalmazott; a békülés elmaradt, a feljelentésből bírósági büntetőügy lett.

Az első tárgyalást 2018. október 12-ére tűzte ki a Pesti Központi Kerületi Bíróság, amelyre Szarvas Szilveszter idézést is kapott, de Balsai István jóval a tárgyalás előtt jelezte, hogy az újságírónak akkor Székelyföldön fontos programja van, így a tárgyaláson nem tud majd megjelenni, az ügyvéd egyúttal egy új tárgyalási nap kitűzését kérte. Ezek után sem Szarvas Szilveszter, sem pedig az ügyvéd nem kapott újabb idézést a bíróságtól, hanem mint utólag kiderült, az ügyben eljáró Tömöry Ágnes bíró idézés nélkül, teljesen szabálytalanul és aránytalanul rendőrség általi előállítását kért 2019. január 23-ra, az újabb tárgyalásra. Szarvas Szilvesztert aznap lakcímén kereste a rendőrség, hogy előállítsa, de hétköznap lévén nem otthon, hanem munkahelyén, a szerkesztőségben tartózkodott és dolgozott, így a rendőrség nem tudta előállítani és a bíróságra vinni. (A család egyébként a nap szinte teljes egészében otthon tartózkodott, rendőrökkel nem találkoztak.)

A sikertelen előállítás után szintén teljesen szabálytalanul, jogkörével és hatalmával visszaélve Tömöry Ágnes bíró elrendelte Szarvas Szilveszter körözését és elfogását, így lett körözött személy és így került fel a Police.hu-ra a körözött bűnözők feketelistájára – olvasható a portálon. A bírói gyakorlat szerint ilyen esetekben többször, de minimum kétszer idézni kell a tárgyalásra az érintetteket, és csak utána lehet rendőrség általi előállítást elrendelni, majd körözést kiadni. Szarvas Szilvesztert ugyanakkor csak egyszer idézték, és a Pesti Központi Kerületi Bíróság és Tömöry Ágnes eszerint azt sem vette figyelembe, hogy Szarvas Szilveszter 2018. október 12-én székelyföldi útja és programja miatt nem tudott részt venni az első tárgyaláson, amelyről Balsai István értesítette is a bíróságot. Az ügyben kétség kívül felmerül tehát az eljáró Tömöry bíró közéleti elfogultsága vagy alkalmatlansága – jegyzik meg.

Kriminalizálják az újságírást

A magyar újságírók elleni büntetőeljárásokat már több mérsékelt és kevésbé mérsékelt nemzetközi fórum kifogásolta az elmúlt években. A kétéves börtönbüntetéssel fenyegető rágalmazás tényállása ráadásul meglehetősen homályos. 2004-ben erre hivatkozva ítélte tíz hónap letöltendő börtönre Bencsik Andrást, a Demokrata főszerkesztőjét (egy nem is általa írt vezércikk miatt) a beteges politikai elfogultságáról és ultrabaloldali, gyurcsányista közéleti szerepvállalásáról elhíresült Cserni János bíró. Bár az ítéletet másodfokon felfüggesztettre enyhítették és Csernit levették a sajtóügyekről, a vörös bíró puhára esett, az elmúlt években az Országos Bírói Hivatalban dolgozhatott, zsíros állásban.

A PestiSrácok.hu munkatársainak tapasztalata szerint ráadásul évről évre változik a gumijogszabályként is felfogható rágalmazás bírói értelmezése; egyre gyakrabban fordul elő, hogy a bíró nyilvánvalóan közéleti szereplők esetében sem engedi meg a valóság bizonyítását (ez kizárólagosan a bíróság mérlegelésén múlik) és egyre kreatívabban értelmezik azt is, mi számít rágalmazásnak és mi nem. Így egy valamire való újságíró pályafutása során a rágalmazási- és titoksértéses perekben egészen csinos bűnlajstromot gyűjthet be annak ellenére, hogy bizonyíthatóan nem állított hazugságot. Emiatt egy közlekedési baleset vagy más vétség, kisebb bűntett elkövetésénél szigorúbb büntetésre számíthat, mint más, büntetlen előéletű állampolgárok.

A munkájukat végző újságírók kriminalizálására, börtönnel való fenyegetésére ráadásul semmi szükség, hiszen a rágalmazáson kívül több tucatnyi más törvényi hely: a Polgári törvénykönyv megannyi személyiségi jogot védő, sok millió forintos kártérítéssel fenyegető tényállása, továbbá a bírságot, helyreigazítást lehetővé tevő Médiaalkotmány és Médiatörvény amúgy is szinte korlátlan és egyoldalú lehetőséget nyújt egy-egy médiamunkás vagy szerkesztőség megregulázására.

(Forrás: PestiSrácok.hu)